"Bízunk abban, hogy Magyarország a jövőben is segíteni tud az örmény kulturális örökség hírét vinni a világban" - hangsúlyozta Vahagn Hacsaturján.
2024. február 6. 18:56
Vahagn Hacsaturján örmény köztársasági elnök Novák Katalin köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Sándor-palotában 2024. február 6-án. MTI/Bruzák Noémi
Örményország arra törekszik, hogy szellemi és történelmi gazdagságát megmutassa, amiben segítséget nyújt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem - mondta az örmény elnök kedden Budapesten.
Vahagn Hacsaturján, aki Novák Katalin államfő meghívására hivatalos látogatásra érkezett a magyar fővárosba, kedd délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PKKE) tett látogatást, ahol 2016 óta armenológiai tanszék működik.
Az örmény elnök kiemelte, a tanszék célja, hogy segítse minél ismertebbé tenni Örményország kultúráját és hagyományait.
Hozzátette: Örményországban és Magyarországban közös, hogy nagy figyelmet fordít a katolikus, keresztény hagyományok megőrzésére.
"Bízunk abban, hogy Magyarország a jövőben is segíteni tud az örmény kulturális örökség hírét vinni a világban" - hangsúlyozta Vahagn Hacsaturján.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora arról beszélt, hogy a két nép a történelme során nagy véráldozatokat volt kénytelen meghozni nemzeti megmaradása, kultúrája őrzése érdekében, miközben egyik sem vesztette el élni akarását.
"Mindkét nép hitte, hogy tud olyat adni, amelyre csak ő képes, amivel egyedülálló módon gazdagítani tudja a népek nagy családját" - fogalmazott.
A program kiemelt eseményeként Szrbuhi Rafik Gevorkján, az Örmény Állami Pedagógiai Egyetem rektora intézménye díszdoktori kitüntetését nyújtotta át Kovács Bálintnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai tanszéke vezetőjének.
A történész, egyetemi docens 2016-tól angol nyelvű tanulmányi programot hozott létre a PKKE-n, hét tudományos konferenciát és három nemzetközi kiállítást szervezett.
"Az örmények mindig meg tudták újítani magukat, rekreálni tudták saját identitásukat. Ebben a kereszténység szerepe elvitathatatlan, ezért is nagy öröm, hogy katolikus egyetem adhat otthont Közép-Európa egyetlen örmény tanulmányi tanszékének" - tette hozzá.
A PKKE és az Örmény Állami Pedagógiai Egyetem most megújított együttműködési megállapodása a jereváni egyetemen létrejövő Magyar Történelem és Kultúra Központ működésének és szakmai irányításának követelményeit, valamint a PKKE kapcsolódó szerepét rögzíti.
MTI
Örmény poéta magyar kitüntetése javította a kapcsolatot
A magyar-örmény kapcsolat javításának – sok évi feszült szünet után – egy magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard adott kezdő lökést. Ezt az elismerést 2020-ban a Balassi Kard Művészeti Alapítvány döntése értelmében Vahram Martiroszjan örmény poéta vehette át.
Vahram Martiroszjan a Balassi-karddal a papi szeminárium dísztermében 2020 februárjában – Fővárosi Örmény Önkormányzat
A kiváló irodalmár magyarországi elismerése Örményországban nagy nyilvánosságot kapott, így társadalmi rokonszenv ébredt hazánk iránt az ősi keresztény országban.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.