Latorcai Csaba Tusványoson: Nyitottak vagyunk arra, hogy transzparensebbé váljon a szolidaritási hozzájárulás rendszere
Főképp két téma, az önkormányzatiság és az önkormányzatok pénzügyi finanszírozása mentén zajlott szerda délután Tusványoson egy izgalmas vita. Latorcai Csabával, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárával a beszélgetés után készítettünk interjút.
2025. július 23. 21:34
Főképp két téma, az önkormányzatiság és az önkormányzatok pénzügyi finanszírozása mentén zajlott szerda délután Tusványoson egy izgalmas vita és informatív beszélgetés, melyen Latorcai Csaba a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke, Gémesi György Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Hanusi Péter Mátészalka kereszténydemokrata polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, valamint Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke vett részt, Csite András a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője moderálása mellett.
A résztvevők az önkormányzatok működését, finanszírozását érintően javaslatok mellett kritikával is éltek. Gémesi György arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszere transzparensebb kell, hogy legyen. Latorcai Csaba megerősítette, hogy a kormányzat részéről is van erre vonatkozó szándék, és várják az erre vonatkozó javaslatokat.
Nyitottak arra is, hogy jobban látható legyen az, hogy melyik település, melyik másik települést segíti.
Latorcai Csaba rámutatott, hogy a beszélgetés során egyértelműen mindenki elfogadta, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszerének van létjogosultsága, sőt a jobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok felelősséggel tartoznak a kevésbé tehetős önkormányzatok felé.
A beszélgetés során kiderült, hogy zajlik az önkormányzati rendszer elmúlt 15 évének felülvizsgálata. Ennek kapcsán Hanusi Péter Mátészalka polgármestere elmondta, hogy eljuttatták az illetékesek számára azt a 18 oldalas anyagot, mely 100 polgármester javaslatait tartalmazza.
Gémesi György a vita elején, egy az önkormányzatokkal foglalkozó önálló minisztérium ismételt felállítása mellett érvelt, ám a vita végére Latorcai Csaba összegzése szerint Gödöllő polgármestere is azzal értett egyet, hogy nem a meglévő rendszer teljes megreformálására, csupán finomhangolásra van szükség.
A beszélgetésen emellett a parajdi sóbányát ért katasztrófa is a témák között szerepelt.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
