"Az ukránoknak egyszerűen egy sor fényes csomagolásba kötött ígéretet adtak át, többnyire tanácsadási és tanácsadói segítségről, mindezt szép biztosítékokkal keretezve Ukrajna támogatásáról, amelyeknek nincs jogilag kötelező erejük" - mondta Zaharova.
2024. január 17. 15:23
Zaharova – tass/Szofija Szandruszkaja
Az Ukrajna és Nagy-Britannia által megkötött, nem kötelező jogerejű biztonsági megállapodás azt mutatja, hogy Kijevet nem engedik tárgyalások útján kilépni a jelenlegi konfliktusból - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.
"A Kijevben aláírt megállapodás azt mutatja, hogy Ukrajnának szó szerint nincs esélye arra, hogy tárgyalások útján kilépjen a konfliktusból, alku tárgyává tették az országot az angolszász kalandokban, megtartva őt a jelenlegi euroatlanti és oroszellenes konfrontációs pályáján" - mondta Zaharova.
"Az ukránoknak egyszerűen egy sor fényes csomagolásba kötött ígéretet adtak át, többnyire tanácsadási és tanácsadói segítségről, mindezt szép biztosítékokkal keretezve Ukrajna támogatásáról, amelyeknek nincs jogilag kötelező erejük" - tette hozzá.
Hangot adott álláspontjának, miszerint London a gesztussal igyekezett elejét venni annak, hogy a többi G7- és NATO-ország elveszítse érdeklődését Ukrajna iránt, amelyet a brit fél továbbra is Oroszország ellen felhasználható geopolitikai eszköznek tekint.
A lengyel vezetés azon kijelentéseire reagálva, melyek szerint Varsó kész német katonai egységeket telepíteni az országba, Zaharova arra figyelmeztetett, hogy NATO katonai potenciáljának "provokatív" megerősödése Oroszország és Fehéroroszország Szövetségi Államának határai közelében destabilizációhoz vezet, és nem marad megfelelő ellenlépés nélkül Moszkva részéről. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelországban már mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik, emellett a NATO-nak van ott még egy többnemzetiségű, amerikai, brit, román és horvát katonákból álló taktikai csoportja is.
Gonzalo Lira amerikai állampolgárságú blogger és újságíró ukrán börtönben bekövetkezett halálát kommentálva "elborzasztónak" nevezte azoknak az oroszoknak a számát, akik Ukrajnában raboskodnak. Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-nagykövet korábban azt mondta, hogy az ukrán börtönökben száz-, ha nem ezerszámra vannak olyan foglyok, akik Lirához hasonlóan kritikusan ítélik meg Ukrajna politikáját.
Zaharova azzal vádolta meg a balti államokat, hogy a területükön élő orosz ajkúak tömeges deportálásának előkészítésével szándékoznak megoldani az "oroszkérdést" és a XXI. században példátlan tömeges hontalanproblémát.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség idézte Maira Rozét, a lett állampolgársági és migrációügyi hivatal vezetőjét, aki kijelentette, hogy csaknem ezer orosz nemzetiségű lakos kapott ismételten arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy kitoloncolják, ha nem felelnek meg a tartózkodási engedély követelményeinek.
Egyébként szombaton deportálták Lettországból a 82 éves, orosz nemzetiségű Borisz Katkovot, amiért nem tette le a lett nyelvvizsgát. Eközben a felesége, a gyerekei és az unokái maradhattak az országban.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A külügyminiszter hazánk szempontjából különösen aggasztónak nevezte, hogy magyar állampolgárok és intézmények is váltak már célponttá, s ennek kapcsán felidézte, hogy 2023 februárjában ezen mozgalom külföldi tagjai öt brutális támadást hajtottak végre fényes nappal Budapesten ártatlan emberek ellen.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság növekedésének alapja a háztartások fogyasztása maradhat, amelyet a dinamikus bérnövekedés támogat. Az év második felében a növekedés élénküléséhez kulcsfontosságú a bizalom helyreállítása és az európai konjunktúra élénkülése is.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
