Karácsony Gergely pusztán politikai megrendelést hajt végre
Sem az alkotmányos rendelkezésekkel, sem az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokkal nincs összhangban Karácsony Gergely keddi bejelentése, amely szerint a fővárosi önkormányzat keresetet nyújt be a közigazgatási bíróságon a Magyar Államkincstár ellen a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a főpolgármester lépése minden bizonnyal Gyurcsány Ferenc által elrendelt, tisztán politikai indíttatású akció.
2023. június 12. 12:15
Sem az alkotmányos rendelkezésekkel, sem az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokkal nincs összhangban Karácsony Gergely keddi bejelentése, amely szerint a fővárosi önkormányzat keresetet nyújt be a közigazgatási bíróságon a Magyar Államkincstár ellen a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A lapunk által megkérdezett szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a főpolgármester lépése minden bizonnyal Gyurcsány Ferenc által elrendelt, tisztán politikai indíttatású akció. A főpolgármester az alaptörvényre és az önkormányzati törvényre hivatkozik, és kijelentette, hogy Budapest nem fizeti be a vitatott 25 milliárd forintot az államkincstárnak. Karácsony Gergely azzal érvelt az adófizetés megtagadása mellett, hogy szerinte az alaptörvény kimondja, hogy az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók adócélokra.
Szemben az alkotmánnyal
Az ügy jogi hátterének megvilágítására kértük ifj. Lomnici Zoltánt, aki kifejtette, hogy az alaptörvény vonatkozó cikke szerint az önkormányzati rendelet jogszabály, amely a jogforrási hierarchiában a legalsó szinten helyezkedik el. Saját feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat alkotja meg a rendeletet a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján. – A szakirodalom és a jogszabályi rendelkezések alapján a helyi önkormányzatok az államszervezet részét képezik, így gyakorolják jogaikat.
Az országos és a helyi közügyek sokszor keresztezik egymást, emiatt az önkormányzati és az állami feladatok is összekapcsolódnak – fogalmazott az alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány szakértője. A Karácsony által is képviselt baloldali fantazmagóriák nem az együttműködés, hanem a széthúzás, így a politikai kudarcok és gazdasági nehézségek irányába mutatnak. Közteherviselési kötelezettség bojkottálása, felsőbb rendű norma alsóbb szintű jogszabállyal történő megtámadása. Ezek és a hasonló lépések valójában nincsenek összhangban sem az alkotmányos rendelkezésekkel, sem az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokkal – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.
Nem akarnak fizetni
Karácsony Gergely keddi sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy azonnali jogvédelmet kérnek a bíróságtól. Így a per jogerős lezárásáig megtilthatják, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vagy az államkincstár levegye a főváros számlájáról a vitatott összeget. A fővárosi önkormányzat egyébként nem a magyar államot és nem is a költségvetésért és a szolidaritási hozzájárulás alapját képező képletért felelős Pénzügyminisztériumot perli be, hanem a Magyar Államkincstárat, amelyen keresztül beszedik az adót. A keresetben nem szerepel pontosan a vitatott összeg, de a főpolgármester szerint kiolvasható belőle.
Megfelelni Gyurcsánynak
Zila János politológus szerint a főpolgármester által indított kommunikációs hadjárat mögött az áll, hogy Karácsony Gergely eleget tesz a Gyurcsány Ferenc által világosan megfogalmazott elvárásoknak, ahogy a baloldal háborúpárti finanszírozóinak is igyekezett megfelelni, amikor kijelentette, hogy szerinte hazánk háborúban áll Oroszországgal. – Ezt a politikai akciót gördíti tovább a baloldali városvezetés a közigazgatási per megindításáról szóló nyilatkozattal. A megtett lépések mögött már csak azért is pártpolitikai indíttatást kell keresnünk, mert a szolidaritási hozzájárulást számos település fizeti, és ezek közül csak egy, méghozzá a leggazdagabb ellenkezik. A budapestieknek eközben fontos lenne, hogy valaki végre a kezébe vegye a település üzemeltetését, hiszen tennivaló bőven akad – tette hozzá az Alapjogokért Központ elemzője.
A főpolgármester már készülődik
„Napra pontosan egy év múlva lesz az önkormányzati választás. Egy év múlva együtt megőrizzük Budapestet szabadnak, sokszínűnek, szolidárisnak, európainak, demokratának és zöldnek. Ezért vállalom újra a megmérettetést a főpolgármester-választáson. Gyertek velem!” – jelentette be immár harmadszor újraindulását posztjában Karácsony Gergely. A főpolgármester először március 21-én, a Hír TV kérdésére erősítette meg újrázási szándékát, majd április végén az Inforádióban jelentette be ugyanezt ismét.
A megmérettetésen való részvétel szándékának folyamatos hangsúlyozása üzenet a baloldal vezető erejének, a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Demokratikus Koalíciónak, hogy a főpolgármesterrel szemben megfogalmazott kritikáik ellenére számolniuk kell Karácsony Gergellyel az egy év múlva, az európai parlamenti választással egy időben tartott önkormányzati választásokon. A főpolgármester egy másik hétvégi bejegyzésében cáfolta, hogy kilépett volna pártjából, a Párbeszédből. Az ügyben korábban a Magyar Nemzet kereste a törpepártot, de levelükre nem kaptak választ.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.