Hölvényi György: Semmibe vette a baloldal az EP-ben az arányos képviseletet biztosító D'Hondt-rendszert
Nincs új a nap alatt. A Patriótákat - noha a parlament harmadik legnagyobb frakciója - a baloldal megakadályozta a Lakhatási Bizottságban a vezető helyek megszerzésében. Pedig ez a D’Hondt-rendszer, azaz az arányos képviseletet biztosító számítási rendszer szerint is megilletné a frakciót - hangsúlyozta Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője Brüsszelben.
2025. január 31. 17:18
Hölvényi György a felszólalásában jelezte, hogy a Patrióták Európáért tagjai készek együtt dolgozni a szakbizottságban. Majd megjegyezte, hogy erkölcsi felelősség terheli azokat, akik ma a cordon sanitaire mellett, és a D’Hondt szellemiségével szemben szavaztak.
A D’Hondt-módszer a nevét Victor d’Hondt belga matematikusról kapta és a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja. Ezt használja a magyar választási rendszer az országgyűlési választásokon az országos (kompenzációs) listás mandátumok kiosztásakor, és az Európai parlamenti választásokon is ezen módszer alapján osztják el a képviselő helyeket.
A módszer alkalmazása során egy lapra felírják az egyes pártok által kapott szavazatok számát, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét, és így tovább. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma. Az így kapott D’Hondt-rendszerben megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.