A felvidéki kormányfő leszögezte: nincs semmilyen ok arra, hogy azt higgye, hogy az ellene elkövetett merénylet egy magányos őrült támadása volt. Egyidejűleg felszólította a kormányellenes és főként "a Soros György pénzügyi hálózatának tulajdonában lévő" médiát: a gyilkossági kísérlet okait és következményeit is respektálva ne induljon el ezen az úton.
2024. június 5. 21:30
A felvidéki kormányfő – magyarnemzet.hu
Robert Fico szlovák kormányfő szerint arra kell számítani, hogy a kormányellenes média és külföldről finanszírozott nem kormányzati szervek megpróbálják majd bagatellizálni az ellene elkövetett gyilkossági kísérletet.
A miniszterelnök erről a közösségi médiában nyilvánosságra hozott videóbejegyzésében beszélt, amelynek szövegét a pozsonyi kormányhivatal sajtóosztálya az MTI-hez is eljuttatta.
Leszögezte: nincs semmilyen ok arra, hogy azt higgye, hogy az ellene elkövetett merénylet egy magányos őrült támadása volt. Egyidejűleg felszólította a kormányellenes és főként "a Soros György pénzügyi hálózatának tulajdonában lévő" médiát: a gyilkossági kísérlet okait és következményeit is respektálva ne induljon el ezen az úton.
Ez volt Robert Fico első hivatalos megszólalása azt követően, hogy május közepén egy politikailag motivált fegyveres merénylő többször is meglőtte.
Kiemelte: nem érez gyűlöletet a merénylővel szemben, és megbocsát neki, mivel "magától értetődő", hogy annak a politikai gyűlöletnek, annak a rossznak volt a követe, amelyet a "sikertelen és frusztrált" szlovákiai ellenzék kordában tarthatatlan méretekre fejlesztett.
A miniszterelnök egyebek között arról beszélt, hogy az Európai Unióban (EU) megszűnt a más véleményhez való jog, és azt, aki nem azonosul az "egyetlen helyes és kötelező nézettel", nemzetközileg a politika szélére tolják.
Kijelentette: mindig is a saját nézet alapvető politikai jogára támaszkodott, és nem ért egyet az egyetlen helyes nézet politikájával, amelyet ma néhány nagy nyugati demokrácia megpróbál keményen átültetni.
Hangoztatta: nem minden "nagy demokrácia" volt elragadtatva akkor, amikor ellenezte Belgrád bombázását, visszahívta a szlovák katonákat Irakból, amikor megvétózta az illegális bevándorlók letelepítését célzó kvótákat, vagy amikor határozottan elutasította az EU-tagországok vétójogának megszüntetését célzó igyekezetet, ám az európai uniós és NATO-kapcsolatok azt követően éleződtek ki, hogy Szlovákia elutasította, hogy humanitárius segítségnyújtáson kívül katonai segítséget is nyújtson az Oroszország által megtámadott Ukrajnának.
"Éppen az ukrajnai konfliktus volt az, amely megerősítette, szó szerint szentesítette az egyedüli helyes nézet koncepcióját az EU-ban és a NATO-ban" - jelentette ki. Hozzátette: azt, aki nem ért egyet ezzel a kötelező nézettel, azonnal orosz ügynöknek bélyegzik és nemzetközileg a politikai szélre tolják.
Hangoztatta, hogy az Irány (Smer-SSD) a tavalyi parlamenti választásokon aratott győzelme után abszurd dolgok sora kezdődött: a párt tagságát az EP-n belüli pártcsaládban felfüggesztették és a visegrádi négyek (V4) csoportjának prágai találkozóján megpróbálták szétverni a regionális együttműködésnek ezt a csoportját, arra hivatkozva, hogy Szlovákia és Magyarország más nézetet képvisel néhány nemzetközi témában. Szerencsére ez a próbálkozás sikertelen maradt - tette hozzá.
"Az, hogy néhány nagy demokrácia nem akarta tiszteletben tartani a szuverén szlovák külpolitika koncepcióját, a szlovákiai ellenzék malmára hajtotta a vizet, amely 2020-ban azután került hatalomra, hogy politikailag durván visszaélt az újságíró és barátnője meggyilkolásának ügyével, amelyet mindeddig nem sikerült megoldani" - mondta Robert Fico. Hozzátette: a 2020 után létrejött kormány teljes mértékben alávetette magát a nagy országok érdekeinek, és az ukrajnai konfliktus kezdete után azonnal elfogadta az egyetlen helyes nézet koncepcióját, majd szó szerint kirabolva a szlovák fegyveres erők készleteit kritikamentesen azon országok oldalára állt, amelyek az ukrajnai konfliktusban a katonai megoldást erőltetik. Cserében "ezért a kormány Szlovákiában bármit megtehetett" - mutatott rá Robert Fico, hozzátéve: három éven át egy szó kritika sem érte az országot az EU részéről és egy nagy nyugati demokrácia képviselője sem kérdezett rá az itt zajló történésekre.
"A jelenlegi ellenzék, amelyet inspirált a nagy demokráciáknak az előző három évben föléje emelt védő keze, (a tavalyi parlamenti választások után) folytatta a kormány elleni támadásokat" - mutatott rá Robert Fico, hozzátéve: tavaly ősz óta ismét senki sem tart tükröt sem Brüsszelből, sem a NATO-ból az ellenzéknek látva annak agresszivitását. "Az ellenzéknek ez a gyűlölete és agresszivitása, amelyet a véleményformáló média, a külföldről finanszírozott kormányzaton kívüli szervezetek (NGO-k) fedeztek és toleráltak, és amelyre, sajnos, semmilyen nemzetközi szervezet sem reagált, tavasszal a kormánykoalíciós államfőjelölt sikerét követően csúcsosodott ki" - fogalmazott.
Leszögezte, hogy elutasítja az erőszakos demokráciaexportot, s mivel a saját utat választó kisebb országok helyzete a nemzetközi kapcsolatokban nem egyszerű, be kell tartatniuk a nemzetközi jogot, és nevén kell nevezniük a dolgokat, ki kell mondaniuk az igazságot, bármilyen nagy országot is érintsen.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
