Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke: A Tisza tehet gesztusokat Erdély felé, de nem hiszem, hogy érdemes túl sok energiát ebbe fektetnie
A nemzetpolitika, amit az elmúlt évtizedekben képviseltek, megalapozott egy olyan típusú bizalmat Orbán Viktorban és a Fideszben, amelyet nehéz megváltoztatni – válaszolta a Gondola kérdésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a tusványosi programokat ismertető sajtótájékoztatót követően.
2025. július 22. 14:04
Egy, a közelmúltban publikált kolozsvári közvélemény-kutatás szerint, az erdélyi, választásra jogosult magyar állampolgároknak az elsöprő többsége, 96 százaléka, egy Fidesz-KDNP kormányra szavazna, és mindössze 1,4 százalék adná a voksát a Tiszára. Ennek kapcsán a Tisza Párt megítéléséről kérdeztük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét.
Toró T. Tibor megjegyezte, hogy a Tisza tehet gesztusokat Erdély felé, de nem hiszi, hogy érdemes túl sok energiát ebbe fektetnie. A nemzetpolitika, amit az elmúlt évtizedekben képviseltek, megalapozott egy olyan típusú bizalmat Orbán Viktorban és a Fideszben, amelyet nehéz megváltoztatni. Szerinte a Tisza Párt konkrét politikai teljesítménye majd valószínűleg át fogja rajzolni egy kicsit az erdélyi politikai térképet is, de ez egy nagyon lassú folyamat lesz.
Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy szerinte az erdélyi magyarság számára mik a legfontosabb ügyek, amelyek a politikai diskurzusnak a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen témát adhatnak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke szerint a legfontosabb az önrendelkezésnek a kérdése, ami azért is nehéz téma, mert lekerült a politikai fősodor napirendjéről, pedig a kisebbségi sorsban élő közösségek számára a közjogi autonómia kérdése, ennek jogi kodifikációja, intézményrendszerének felépítése és működtetése a Kárpát-medencében sehol nincsen meg.
Talán nyomokban Délvidéken felfedezhető a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács intézményében, de sem Erdélyben, sem Felvidéken, Kárpátaljáról nem is beszélve, ennek nincsenek meg a közjogi intézményei és egyáltalán a nyomai – hangsúlyozta Toró T. Tibor.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.