Jean-Marie Le Pen az egyik legrégebbi francia párt, az egykori Nemzeti Front alapítója volt, 2002-ben bejutott az elnökválasztás második fordulójába, ahol alulmaradt Jacques Chirackal szemben.
2025. január 7. 14:50
2014. február 22-én a lánya, Marine Le Pen párizsi sajtótájékoztatóján készített kép Jean-Marie Le Penről, a francia Nemzeti Front volt elnökéről. Le Pen 2025. január 7-én, 96 éves korában elhunyt. MTI/EPA/Yoan Valat
Kilencvenhat éves korábban elhunyt Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front alapítója.
"Jean-Marie Le Pent, akit hozzátartozói vettek körül, kedden délben magához szólította az Úr" - tudatta a politikus családja az AFP hírügynökséghez eljuttatott közleményében.
Jean-Marie Le Pen az egyik legrégebbi francia párt, az egykori Nemzeti Front alapítója volt, 2002-ben bejutott az elnökválasztás második fordulójába, ahol alulmaradt Jacques Chirackal szemben.
A politikus 2011-től kezdve fokozatosan visszavonult a politikai élettől, a párt irányítását - amely 2018-ban Nemzeti Tömörülésre változtatta a nevét - lánya, Marine Le Pen vette át.
November közepétől Jean-Marie Le Pen kórházi ellátásra szorult a Párizstól nyugatra található Rueil-Malmaisonban lévő otthonától nem messze fekvő Garches egyik egészségügyi intézményében.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
