Csak fokozná a zűrzavart egy brüsszeli „ellenbürokrácia”
Az Európai Unió előbb esik szét, mielőtt a „francia forradalom" bekövetkezhetne. Most bizonyosodik be, hogy Európa 20.századi lejtmenete az 3.évezredre felgyorsult, szinte minden nemzetközi összehasonlításban szembetűnően kullog a nagy erőközpontok mögött – érzékelteti az Európai Bizottság dilettantizmusát Galló Béla.
2024. október 28. 19:17
wikipedia
Még De Gaulle francia elnök nevezte el brüsszeli bürokráciának az akkor még az acélközösséghez tartozó, a maihoz képest törpe adminisztrációt. Mára a kritika beteljesedett. Az Európai Unió birodalmi ambíciókat tápláló, a nemzeteket nem tisztelő bürokráciává vált – leplezte le a brüsszeli szélsőséget Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Galló Béla politológust kérdezte a Gondola.
– Aggasztó törvényszerűség, hogy a nagy szervezetek idővel korruptak lesznek. Ma az EU egyik első számú vezetője az évszázad legnagyobb korrupciójának gyanújában él, ezt tisztáznia sem kell neki; egy több bőröndnyi bankóköteggel lebukott görög politikusnőt kiengedtek a börtönből, ügye elhalt, egy ciprusi, gigantikus bankbetéttel lebukott politikusnő ellen vizsgálat sem indult. Itáliai korrupciós EU-bűnözők ellen nyomozás indult, elhalt. Mennyiben segítene egy szintén nagyra duzzasztott ellenbürokrácia, amely a brüsszelit sakkban tartaná?
– Ellenbürokrácia? Kafkával szólva, egy másik kastéllyal a kastély ellen? Ez alighanem fokozná a zűrzavart. Arra viszont szükség lenne, hogy a jelenlegi túlbonyolított - a saját zsebek és föderalizáció politikai szolgálatába állított bürokratikus szövevényt - alaposan megreformálják. Mindenekelőtt ne a Tanács szuverén mozgásterét korlátozzák (pl. a vétójog megnyirbálása), hanem a Bizottság és a Parlament túlterjeszkedését. Ez lenne összhangban a szuverén európai nemzetek eredeti integrációs alapelveivel. Csakhát erre vajmi kevés akarat mutatkozik.
– Politikuskaszt alakult ki, választáson megbuktathatatlan személyi garnitúrával. A história jelzi, hogy ilyenkor egy idő után „francia forradalmak" alakulnak ki: tömeggyilkossággal, a király lefejezésével. A brüsszeli bürokrácia fejeinek ettől miért nem kell félniük?
– Az Európai Unió előbb esik szét, mielőtt a " francia forradalom" bekövetkezhetne. Most bizonyosodik be, hogy Európa 20.századi lejtmenete az 3.évezredre felgyorsult, szinte minden nemzetközi összehasonlításban szembetűnően kullog a nagy erőközpontok mögött. Már az sem érvényes, hogy " legalább a béke bizosítékaként funkcionál". Az elmúlt évtizedekben Európa déli és keleti részei háboŕús tereppé váltak, keleten jelenleg is háboŕú dúl, amit az amerikai demokratákat követő uniós fősodor lelkesen támogat, a béke híveit pedig megbélyegezné. Ugyanakkor persze a magországok társadalmain belül sincs béke: megrendülőben a jóléti komfort, az egykori európai értékek a visszájukra fordulnak. Mindez gyorsuló ütemben zajlik, s előbb beérik, mint bármiféle forradalom. Ámbár, ha úgy tetszik, az illúziók eróziója maga is forradalom.
Galló Béla – cs3.hu
– A szélsőségesek időnként felvetik, EU-katonaságot is kellene felállítani. Ez az agyrém a további birodalmasodást taszítaná előre. Az EU eredetileg gazdasági szerveződés volt, ma azonban Emmanuel Macron mondja, hogy a versenyképesség elvesztése ez EU elhalását okozza. Miért lehetünk biztosak benne, hogy az EU már nem fog visszatérni régi céljaihoz, miért hiúsul meg az alapító atyák "Európa keresztény lesz, vagy nem lesz" ábrándja?
– Ha az előzőekhez tartjuk magunkat, ez a túl- és rossz irányba bürokratizálódó unió, a maga hanyatló nemzetközi trendjével és belső társadalmi konfliktusaival hogyan teremthetne "európai hadsereget"? Volt már a történelemben európai szintű katonai erő, például az, amelyik Budát 1686-ben az oszmánok alól felszabadította, de az szuverén aktorok együttműködésén alapult, nem terjeszkedett túl konkrét célján. Persze a papír mindent elbír, még egy "európai hadsereget", egy fiók NATO-t is.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
