Harrach Péter a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen úgy fogalmazott, a vidéki ember életformája, gondolkodása - természetközeliségéből fakadóan - más, mint a városi ember világa, a vidéki embert élhető világ veszi körül.
2023. november 30. 13:44
Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke beszédet mond a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen az Országház Felsőházi termében 2023. november 30-án. MTI/Hegedüs Róbert
Egyre inkább kibontakozik az élhető vidék lehetősége Magyarországon - mondta a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke csütörtökön egy konferencián, az Országházban.
Harrach Péter a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen úgy fogalmazott, a vidéki ember életformája, gondolkodása - természetközeliségéből fakadóan - más, mint a városi ember világa, a vidéki embert élhető világ veszi körül.
A tanácskozáson pillanatfelvételt tudnak készíteni a magyar világról, és arról, hogyan él a vidéki ember ebben a világban, valamint, hogy milyen lehetőségeket lát a vidékért felelős kormányzat a jövőben - közölte Harrach Péter.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Magyar Falu programot mutatta be, amelynek elindítására - beszámolója szerint - azért volt szükség, mert az 1950-es évektől kezdve, majd a 2000-es években, a Gyurcsány-kormány alatt egyre gyorsabban ürült ki a vidék.
Ezt a folyamatot meg kellett állítani, mert a kistelepülések olyan értékeket őriznek, amelyek ha elvesznek, azzal az egész ország veszít - fogalmazott a kormánybiztos.
Ezért alakult 2010 után "vidékbarát" kormány, és ezért indították el 2019-ben a Magyar Falu programot, amelynek négy pillérre van: a pályázati rendszer, a falusi csok, a falusi útalapprogram és a helyi gazdasági szereplők támogatása - ismertette Gyopáros Alpár.
A programnak köszönhetően már nem a falvak megmentéséről, hanem a falvak versenyelőnyének megteremtéséről lehet beszélni, ráadásul négy éve folyamatosan nő a falvak népessége - mondta.
Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos a mélyszegénységben élőknek indított Jelenlét program bemutatása során azt hangoztatta, a legfontosabb, hogy ne "fentről" döntsék el, mire van szükség a falvakban, hanem kérdezzék meg az ott élőket, és vonják be a civileket is, mert "ők nagy eséllyel nem cserélnek értékrendet".
A programba bevont 300 településen élő 300 ezer ember legnagyobb problémája, hogy nincsenek céljaik, ők nem csupán szegények, hanem "nyomorúságban" élnek, mert még "jövőképük" és "akaratuk" sincs - hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki biztos.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
