Az Európai Néppárt alelnökei feltekerték a Magyarország elleni narratívát
Az Európai Néppárt (EPP) két alelnöke is Magyarországnak szentelte a figyelmét, nem is akármilyen módon.
2023. december 18. 16:46
Az első impulzus Jukneviciene Rasa litván EP-képviselőtől, az EPP egyik alelnökétől érkezett. Rasa demokratikus értékeket nélkülöző véleménye szerint: Kezdjünk el gondolkodni Magyarország szavazati jog felfüggesztésének eljárásán. Ügyvédeinknek meg kell találniuk a jogi utakat, hogy megállítsák a kívülről és belülről jövő rombolást. A felszólalást Rasa az Európai Bizottságnak címezte, és képzelt párbeszédet is folytatott a szavazóival, amikor azt igyekezett bebizonyítani, hogy mennyire aggódnak Európa polgárai Magyarország miatt. Kinek dolgozik Orbán? Putyinnak? Miért nem tesz semmit az EU, hogy megállítsa őt? Nem látják, hogy belülről pusztítják el az EU-t? – idézte állítólagos tapasztalatait. Eredeti felszólalásában azért említhette a jogászokat, mert szerinte az unió eszköztárát kell megerősíteni Orbán Viktor megállítására. A román Muresan Siegfried, szintén EPP-alelnök is az Európai Bizottságot kérte, hogy ne tűrje a zsarolást Magyarországtól.
Muresan azt kifogásolta, hogy Magyarország nem támogatja, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a költségvetésbe építve, ötvenmilliárd eurós értékben szervezze meg az EU. A román EP-képviselőnek tényleg nagyon becsípődhetett most hazánk, hiszen egy a spanyol körülményekre reflektáló hozzászólásban is Magyarországot említette mint példát a jogállamiság elleni támadásra.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.