A korrupció nem a problémája, hanem a működésmódja az EU-nak
Most pedig a mérsékelt tehetségű, de roppant elszánt (ez a lehető legrosszabb kombináció...) uniós főáram előállt az orosz riogatással, amelyre a szerencsétlen történelmű közép- és északkeleti európai államok (az ütköző zónások) persze vevők - elemez Galló Béla.
2025. június 27. 06:03
Az Európai Unió csúcsa és a korrupció csúcsa egybeesik - commission.europa.eu
Mivel Oroszország a következő öt évben képes lesz próbára tenni az európai védelmi képességet és kötelezettségvállalásokat, az Európai Uniónak 2030-ra mindennel rendelkeznie kell, amire a hiteles elrettentéshez szüksége lehet - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Hágában kedden. Galló Béla politológust kérdezte a Gondola.
- Galló úr, Oroszország több mint 3 év alatt Ukraja négy megyéjét sem tudta elfoglalni. Leyen asszony miért engedheti meg magának, hogy hülyének nézze az Európai Unió félmilliárd polgárát?
– A ruszofóbia aktuális uniós politikai változata, miszerint az oroszok Európára fenik a fogukat, bruttó propaganda és nettó manipuláció. Nézzük a tényeket. A 2.világháború után a szovjetek kelet- és közép-európai jelenlétéhez a Nyugat is " nagyvonalúan" hozzájárult, ez volt Jalta lényege. 1956-ban ennek érinthetetlenségét mi is megtapasztalhattuk... A szovjet összeomlás után Oroszország - Jelcin vodkás intermezzóját követően - a hagyományos orosz nagyhatalmi geopolitikához tért vissza, ennek sosem volt része a Nyugat "elfoglalása". Putyinék mai, úgynevezett közel-külföld koncepciója az ütközőállamok kialakítását jelenti, lévén egyik nagyhatalom se szeret közvetlen határokat egy másik nagyhatalommal. Ukrajna NATO-tagsága nekik ezt jelentené.
eurojust
Ráadásul világpolitikai dimenzió, hogy sem az USA, sem Kína nem szerette volna, és nem is szereti, ha az orosz nyersanyagok meg a német technológia egymásra talál(ná)nak. Olyan szuperhatalmi potenciál jönne ezzel létre, amely egyiküknek sem érdeke, ez geopolitikai egyszeregy. Amikor ennek a flörtnek némi jele mutatkozott (Schröder, Merkel idején), Washington befeszült, s meg is fúrta a német-orosz energia-szövetséget. Most pedig a mérsékelt tehetségű, de roppant elszánt (ez a lehető legrosszabb kombináció...) uniós főáram előállt az orosz riogatással, amelyre a szerencsétlen történelmű közép- és északkeleti európai államok (az ütköző zónások) persze vevők.
- Leyen közölte: az EU rekordidő alatt fokozta a védelmi ipari termelését, alkalmazkodva az új valósághoz: egy teljes körű háborúhoz európai földön. A NATO és az EU a háborús pszichózissal a hadiipar pénzembereinek kedveskedik. A fősodor sajtó ugyanígy korrumpálódott, de miért nem leplezi le a szélsőségeseket a második nyilvánosság?
- Leyen asszony élen jár a tévedésekben. Az, hogy Európa katonailag gyenge, tény. Az is, hogy ezen változtatni kellene. De hogyan? Milyen koncepció alapján? A NATO befizetés emelésével? Önálló európai haderőfejlesztéssel, ami nem ugyanaz? Mit jelentene ez a kettősség az euroatlanti viszonyban, illetve gazdaságilag kibírható lenne-e a párhuzamos megterhelés? (Úgy értem az európai társadalmak számára, mert a fegyverlobbi persze benne lenne..., sőt gazdaságélénkítő hatását hangsúlyozná.) Aztán ott van a német hadsereg ügye. Ha megszűnnének fejlesztésének történelmi gyökerű korlátai, evvel Jaltának végleg, s gyaníthatóan az EU-nak is vége lenne. Nem igazán látom azt a jelenetet, hogy Londonban, Párizsban tapsolnak a Bundeswehr erősödésének...
Német katonák - tagesschau.de
Egyszóval megint dilettáns ötletek emelkednek az uniós politika szintjére, de ez van, bár szeretni azért nem szeretjük.
- Leyen az évszázad legnagyobb korrupciójának gyanúja alatt nyög, tehát teljesen hiteltelen. Ez miért nem zavarja az EU testületeit?
- A korrupció nem a problémája, hanem a működésmódja a jelenlegi EU-nak. Sem a sajtótól, sem a bíróságoktól nem vàrható ennek lényegi leleplezése. Lehetnek maszatolások, kirakatperek is esetleg, de ezek maguk is a szisztéma részei, levezető csatornái. Az európai társadalmakban azonban gyűlik már a protest-energia, lassan, de biztosan.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.