A konzervatív Néppárt a spanyol választások győztese
A voksok 95 százalékot meghaladó feldolgozottságánál az ellenzéki, jobboldali politikai formáció a leadott szavazatok 32,7 százalékával 136 mandátumhoz jutott a parlament 350 fős alsóházában.
Utoljára frissítve: 2023. július 24. 00:08
2023. július 23. 23:48

Ámbito Financiero

Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) győzött a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon, de nem szerezte meg az önálló kormányalakításhoz szükséges többséget.

A voksok 95 százalékot meghaladó feldolgozottságánál az ellenzéki, jobboldali politikai formáció a leadott szavazatok 32,7 százalékával 136 mandátumhoz jutott a parlament 350 fős alsóházában. A PP szerezte a legtöbb új mandátumot, az előző parlamenti ciklusban 89 képviselővel rendelkezett.
   
Második helyen a jelenleg kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) végzett 31,8 százalékos támogatottsággal és 122 képviselői hellyel. Két mandátummal növelte eddigi frakcióját.
   
Ahogy négy évvel ezelőtt, most is harmadikként került a törvényhozásba a magát a PP-től jobbra pozicionáló VOX 12,39 százalékos szavazataránnyal és 33 mandátummal. A pártnak az előző parlamentben 52 képviselője volt.
   
Az alsóház negyedik legnagyobb pártja az újonnan alakult, több baloldali pártot tömörítő Sumar lett, a szavaztok 12,27 százalékának megszerzésével 31 képviselőt delegálhat.
   
Az új törvényhozásban összesen tizenegy politikai formáció szerzett mandátumot, a felsorolt négy nagy párt mellett a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya), Euskal Herria Bildu (Baszk Népi Gyülekezet), Baszk Nacionalista Párt (PNV), Galiciai Nacionalista Blokk (B.N.G), Kanári-szigeteki Koalíció (CCa) és a Navarrai Népi Unió (U.P.N.).
   
A részvételi arány 70,18 százalékos volt, több mint 24 millióan éltek szavazati jogukkal. Négy évvel ezelőtt a jogosultak 66,23 százaléka voksolt.

A választásokat követően várhatóan augusztus 17-én tartja alakuló ülését az új összetételű parlament, majd a spanyol király konzultációs kört nyit a pártokkal a kormányalakításról, amelyhez legalább 176 mandátumra lesz szükség.     

MTI
  • Fellöktek egy újságírót – na és?
    A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
MTI Hírfelhasználó