„Ordító hiba" az Európai Számvevőszék jelentésében
Azt az "ordító hibát" pedig, hogy Magyarországtól mondvacsinált okok miatt forrásokat tartanak vissza, nem is említette a jelentés - jelezte Törcsi Péter.
2024. február 22. 13:23
Törcsi Péter – mandiner
Az Európai Számvevőszék legújabb jelentéséből is látszik, hogy a brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával, egyes tagállamokat büntet, míg mások esetében nem hajlandó semmilyen visszásságot észrevenni - hangsúlyozta az Alapjogokért Központ operatív igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Törcsi Péter elmondta: az Európai Számvevőszék azt vizsgálta, hogy az Európai Bizottság (EB) a döntéshozatalai során megfelelt-e az európai uniós szerződésekből fakadó és egyéb jogállami kritériumoknak.
A február 22-én publikált jelentésből kiderült, hogy az uniós intézményrendszer összehangoltan működik egy progresszív, baloldali, liberális agenda mentén - fogalmazott. Példaként rámutatott, hogy az EB "erősen megkérdőjelezhető" vakcinabeszerzéséhez komoly aggályok helyett "csak egy ejnye-bejnyeszerű megjegyzést" fűzött a számvevőszék. Azt az "ordító hibát" pedig, hogy Magyarországtól mondvacsinált okok miatt forrásokat tartanak vissza, nem is említette a jelentés - tette hozzá.
Törcsi Péter a visszatartott uniós források kapcsán elmondta, hogy az országnak járó összegnek mintegy harmadát oldotta fel az unió, a nagyobb részéhez azonban továbbra sem fér hozzá Magyarország. Ennek oka a magyar gyermekvédelmi szabályozás - jelentette ki, kiemelve: "egyértelmű, hogy szuverenista, konzervatív beállítottsága miatt szenved pénzügyi hátrányt Magyarország."
A gyermekvédelem ügye köré progresszív uniós és hazai kör szerveződik - jelentette ki az operatív igazgató, aki szerint "politikai boszorkányüldözést" folytatnak Magyarországgal szemben.
Az igazgató kitért arra is, hogy három téma - a béke, a gyermekvédelem és gender, valamint az illegális migráció kérdése - továbbra is "törésvonalat" húz. Ezekben a kérdésekben az uniós intézményrendszer továbbra sem akar olyan keretet létrehozni, ami a polgárok többségének a kívánalma lenne - fűzte hozzá.
A szélsőséges EU-szervezet jelvénye – wikipedai
Törcsi Péter hangsúlyozta: most, hogy újabb gyermekvédelmi csomagot hirdetett meg a kormány, "nemzeti minimumot" lehetne teremteni. "A múlt péntek óta gyermekvédőként fellépő magyar baloldalnak most lehetősége lenne, hogy részt vegyen abban a parlamenti munkában, amit a kormány meghirdetett. Ezzel az uniós pénzekhez is hozzásegíthetnék Magyarországot" - mondta.
Lajkó Fanni elemző úgy fogalmazott, Brüsszel "vadászszezonként" fogja fel az európai parlamenti választások kampányidőszakát. Azokat a nemzeti szuverenista kormányokat támadják, amelyek nem fogadják el az általuk kínált jövőképet - állapította meg. Hozzátette: a támadásokba egy új intézményt, az Európai Számvevőszéket is bevonták, a "globalista elit boszorkányüldözéséhez" ráadásul a magyar baloldal is hozzájárul.
Az uniós törvények nem az uniós polgárok érdekeit védik - hangoztatta az elemző. Szavai szerint "azért nem kapjuk meg a nekünk járó forrásokat, mert Magyarország elutasítja a migrációt és hatályban van az a gyermekvédelmi törvény, amely a pedofilokat szigorúbban bünteti, mint korábban más törvény."
Rögzítette: a gyermekvédelem olyan vörös vonal, amit nem léphet át senki, és amit senki sem használhat fel aljas, politikai célokra. "Ez olyan követelmény, ami joggal várható el az európai uniós intézményektől és a magyar baloldali politikai aktoroktól" - hangsúlyozta az elemző.
Lajkó Fanni – hirado.hu
Lajkó Fanni elmondta, az Alapjogokért Központ több agytröszttel együtt úgy döntött, hogy aggályaikkal az EB-hez fordulnak. "A Századvég Alapítvánnyal, a Danube Institute-tal és a Nézőpont Intézettel közösen kijelentettük, hogy addig nem vagyunk hajlandóak becsatornázni a véleményünket a jogállamisági jelentésekbe, amíg azokat nem veszik figyelembe" - közölte.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.