Kinga a sóbányászokkal - muzhp.pl

Magyar lány, aki Lengyelország és Litvánia védőszentje. IV. Béla lányaként a Piast dinasztia egyik uralkodójához ment feleségül. Jól szolgálta választott hazáját, a lengyel pápa avatta szentté. Szent Kingáról a Magyar szent nők napján Prokopp Mária művészettörténész professzort kérdezi a Gondola.

– Professzor asszony, IV. Béla miért érezte fontosnak, hogy 15 éves lányát Krakkóba küldje feleségként?

Szent Kinga I224. márc. 5-én született, mikor még a nagyapa, II. András a nagy király Magyarországon, aki immár 9 éve a 2. feleségével, Courtenay Jolán francia hercegnővel élt. Hatalmát egész Európa elismerte, tisztelte.
1217-18-ban keresztes háborút vezetett a Szentföldre. Mielőtt elindult, megkoronáztatta a 11 éves trónörökös fiát, Béla herceget. Hazatérve feleséget is hozott Béla fiának, Laszkarisz Mária nikaiai hercegnőt, akitől Kinga az anyatejjel szívta magába a bizánci misztika Isten-élményét, csodálatát.
Kinga már 11 éves volt, amikor a édesapja 1235-ben elfoglalta Esztergomban a királyi trónt. Ugyanebben az évben szentté avatta a pápa az édesapja húgát, Erzsébetet, akit ő személyesen sohasem látott, mert Türingia fejedelméhez adták feleségül, de annál többet hallott az ő karitatív életviteléről, a szegényekkel való törődéséről...
Mindkét esemény maradandó élmény volt számára.
1239-ben megjelent az esztergomi királyi udvarban Boleszláv krakkói herceg, hogy az akkor már több lány-gyermekes királytól az egyiket feleségül kérje, hogy közösen biztosabban meg tudják védeni népeiket az egyre fenyegetőbben közeledő keleti pogány hódító néptől. IV. Béla irály az elsőszülött gyermekét, Kingát ajánlotta a herceg figyelmé-be, aki már 15 éves volt. Érett az uralkodásra és a családalapításra is. Kinga beleegyezett apja döntésébe, de a szívében nagy harc dúlt. Ő ugyanis titokban Istennek ajánlotta életét, és vágyott a szűzi életre, hasonlóan apja öccse, Kálmán feleségéhez, Salóméhez, aki az ő 13 évvel idősebb barátnéja és példaképe volt. És Isten megsegítette Kingát. Fokozatosan, Boleszláv herceget is rávette, hogy hozzák meg ezt az áldozatot a nemzetükért, a Hazáért! És 40 éven át, Istennel eleven kapcsoltban élték a közös életüket!

– Kinga-Kunigunda a tatárjárás után hazájába, a Magyar Királyságba látogatott, és édesapjától a lengyel sóbányászat segítését kérte. Erre a gesztusra miért kell emlékeznünk nekünk, magyaroknak, és lengyel barátainknak is?

Kinga hercegnőt fényes diadalmenetben kísérték Esztergomtól egészen Krakkóig. IV. Béla király a Máramarosi sóbányát adta lányának hozományul, többek között. Kinga a bánya birtokbavétele jeléül bedobta a bányába a gyűrűjét.

wielkahistoria.pl

Nem sokkal később a Krakkóhoz közeli Wieliczkában feltárt bánya egy sótömbjében találtak meg. A tömbös fejtést Kinga uralkodása alatt kezdték meg magyar bányászok, akiket a királyné hívott Lengyelországba. Az időközben idegenforgalmi nevezetességgé vált bányát az utazók már a XV. században is látogatták, így Kopernikusz csillagász is 1493-ban, akiről a turistáknak is mutatott részt elnevezték. A bánya legszebb és egyben legnagyobb terme a Szent Kinga-kápolna, melynek kialakítási és díszítési munkálatai közel hetven éven keresztül, egészen 1963-ig folytak. A hatalmas terem minden egyes dísze sóból készült, mintegy húszezer tonna só felhasználásával. A falakon látható domborművek egyebek mellett az utolsó vacsorát, a kánai menyegzőt és a templomban tanító Jézust ábrázolják. A szentély összképének hangsúlyos és dekoratív elemei a sókristályokkal díszített csillárok, valamint a járólap látványát keltő sópadló. A kápolna belső képét a mai napig alakítják, 1999-ben például köszönetként Kinga szentté avatásáért, elhelyezték benne II. János Pál pápa szobrát.

A krakkói Wawel székesegyházban 1239-ben megtartott fényes esküvő után, hamarosan özönlöttek a nomád harcmodorú tatárok az orosz földekről, és öltek, raboltak, pusztítottak.
1241-42-ben a Magyar Királyságot is végig pusztították. Kinga édesanyja éppen a 9. gyermekét hordta a szíve alatt, amikor menekülniük kellett, hogy megmentsék az életüket.
Fogadalmat tettek, hogyha életben maradnak, és megszületik a gyermekük, Istennek szentelik... Ő lett Árpád-házi Szent Margit, aki a Budai királyi palota alatti dunai Nyulak- szigetén épült domonkos zárdában ajánlotta a fiatal, 28 éves életét Istennek a haza megmentéséért.

S míg Magyarország, így megmenekült az újabb tatár betöréstől, a lengyeleket háromszor égették fel és rabolták ki a tatárok. Kinga ekkor az édesapjához fordult anyagi segítségért az újjáépítéshez, amit a mai lengyelek sem felejtette el!
Erre a tényre a 21. században, napjainkban is, kölcsönösen emlékeznünk kell, hogy az 1000 éves testvéri kapcsolatunkat semmi sem homályosíthassa el!

– Kingáról, Kunigundáról csodás legendák keletkeztek, ez miért bizonyítja történelmi nagyságát?

Kinga, a nevét Boldog Gizella magyar királyné sógornéjától, II. Henrik német-római császár felesége, Kunigunda után kapta, akit 1200-ban avatott szentté az egyház. A császárné a gyermektelenség keresztjét Istentől kapott feladatként élte meg: kolostorokat alapított, és a karitatív feladatokkal szolgálta a kereszténység terjedését. Kinga lengyel királyné is ezt tette!

Már a latin legenda szó is arra utal, - olvasni kell! -, hogy valós dolgokról szól a elbeszélés! Csak a mai "felvilágosult" ember terjesztette el a kételkedést, amit jól megcáfol a mai ember számára egy látogatás Szent Kinga ószandeci sírjánál, ahol szemtanúja lehet a meghallgatott imáért hálát adó megszámlálhatatlan embertársunk hálájának. S ez folyamatos közel 800 év óta.  2024-ben ünnepelte a keresztény világ Szent Kinga születésének 800. évfordulóját.

Molnár Pál