A Kádár-rendszerben kötelező volt szavazni, ám csak egy párt között lehetett „választani". Az 1990-es rendszerváltoztatás egyik értelme az volt, hogy a magyar polgárok ne csak szavazhassanak, hanem választhassanak is. Élni kell ezzel a lehetőséggel, aki nem szavaz, az nem méltó a demokráciára.
Utoljára frissítve: 2024. június 9. 10:27
2024. június 9. 09:59
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke és felesége, Lévai Anikó leadja szavazatát az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as számú szavazókörben 2024. június 9-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Ez az első olyan európai választás, amikor van egy olyan téma, amely áthúzódik a tagállamok szinte mindegyikén: mindegyik országban a háborúról szól a kampány, ez most összeurópai kérdés - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, miután leadta voksait az európai parlamenti és önkormányzati választáson a főváros XII. kerületében.
Újságírói kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy két lépésben lehet eljutni az ukrajnai békéig. Először ma meg kell nyerni Európában ezt a választást, melynek eredményét indokolt lesz úgy értelmezni, hogy az európai emberek véleményt mondhattak a háborúról és a békéről.
Ez a munka egyik fele, a másik felét pedig a békét akaró amerikai embereknek kell elvégezniük az amerikai elnökválasztáson - tette hozzá.
Csaknem nyolcmillió magyar polgár választhat
Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán.
Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kis mértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre.
Az önkormányzati választásra 7 millió 850 ezer választópolgárt várnak a 10 119 magyarországi szavazókörben este 7 óráig. Az európai parlamenti voksoláson a magyarországi szavazókörökben, a 147 külképviseleten és levélben ennél kevesebben, mintegy 7 millió 800 ezren szavazhatnak. A nemzetiségi névjegyzékbe regisztrált 345 633 választó pedig szavazhat a nemzetiségi választáson.
Szavazni csak személyesen, a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító igazolása után lehet. Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Az önkormányzati választáson 43 351-en kérték, hogy a bejelentett tartózkodási helyük szerinti jelöltekre szavazhassanak. Az EP-választáson pedig 67 458-en jelentkeztek át a lakóhelyüktől eltérő más magyarországi településre; ők az átjelentkezéssel szavazóknak kijelölt szavazókörben adhatják le voksukat az EP-választáson, de nem kapnak az önkormányzati választáshoz kapcsolódó szavazólapot. (Ugyanakkor az EP-választásra más településre átjelentkezők a lakóhelyük szerinti szavazókörben továbbra is névjegyzéken maradnak az önkormányzati választáson.)
Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, vasárnap délig még igényelhet mozgóurnát, aki azonban nem kért, az nem szavazhat így akkor sem, ha egy másik, a háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát. A választáson 216 558 fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők a 2022-es országgyűlési választás óta lettek nagykorúak.
A választás lebonyolításának törvényességét 29 850 delegált követi figyelemmel a szavazókörökben, valamint a választási bizottságokban. A szavazókörökbe delegáltak részt vehetnek a szavazatszámlálásban is.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.
A szavazókörök zárása követően a helyi önkormányzati és nemzetiségi választás eredményeinek közlését - a szavazólapok feldolgozottságának függvényében - várhatóan 20 órától kezdi meg az NVI a www.valasztas.hu oldalon, az EP-választás nem hivatalos, előzetes eredményeit azonban csak este 11 órakor hozhatja nyilvánosságra, miután az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött a szavazás.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
"Mert a velünk szemben álló erőknek mindegy, mi a nevük, DK-nak hívják vagy Tiszának, Gyurcsány Ferencnek vagy Magyar Péternek, ez teljesen mindegy, mert a szembenálló erők változatlanok. Lehet új csapatot hirdetni, kicserélni a csapatzászlót, de az igazi erőforrás mögöttük az ugyanaz" - leplezte le a szélsőséget a miniszterelnök.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
