Rendet teremteni! – adta parancsba Emmanuel Macron
Elegük van a franciáknak a zavargáshullámból: elégedetlen polgármesterek a lakosságot mozgósítják, Macron rendteremtést követel – de megingathatja az elnök pozícióját a válság?
2023. július 3. 10:13
A zavargáshullám immár hetedik napjára ébredtek a franciák hétfőn – a rémálomból viszont nincs ébredés. Mint arról lapunk is beszámolt, előző kedden a francia rendőrség megállított igazoltatásra egy lengyel rendszámú Mercedest vezető, algériai származású 17 éves fiatalembert, Nahel Merzoukot, aki azonban megpróbált elhajtani, így tüzet nyitottak rá, amibe belehalt. Ezt követően előbb a nanterre-i rendőrségnél, majd szerte Párizsban és más francia városokban durva zavargáshullámok kezdődtek, amik a mai napig nem értek véget. A zavargások során eddig több mint háromezer embert vettek őrizetbe. Rendőrök és tűzoltók százai sérültek meg. Egy tüntető meghalt a zavargások során – fosztogatás során lezuhant egy Lidl bolt tetejéről –, illetve hétfő reggelre érkezett a hír, hogy egy tűzoltó is meghalt munkavégzése közben, ahogy lángoló autók tüzét próbálta megfékezni. Vasárnapig 871 gyújtogatásról, 577 jármű, illetve 74 épület felgyújtásáról érkeztek hírek Franciaországból.

Lyonban ellentüntetők „Franciaország a franciáké” jelszavakat skandálva vonultak utcára. Hétfő reggeli hír, hogy Franciaország polgármestereinek egy csoportja a lakosságot mobilizálná a zavargások ellen. A településvezetők arra szólították fel az embereket, hogy gyűljenek össze a városházáknál, ezzel fejezve ki ellenkezésüket a zavargásokkal szemben. A felhívásra azután került sor, hogy egy párizsi előváros polgármesterének házába belehajtottak egy lángoló autóval, hogy felgyújtsák a vezető otthonát. Emmanuel Macron francia elnök vasárnap saját kormányát sürgette, hogy „tegyenek meg minden szükséges lépést a rend helyreállítására és a nyugalom visszaállítására”.

Macron emellett azt szorgalmazta, hogy átfogó vizsgálat induljon a kialakult helyzet mélyebb megértésére. A francia elnök nem először és nem is másodszor néz szembe durva tüntetéshullámmal – gondoljunk csak a sárga mellényes tüntetések hónapjaira, a Covid-tüntetésekre vagy a francia nyugdíjrendszer elleni, néhány hónapja történt tüntetéssorozatra. Annak idején Nicolas Sarkozy elnök alatt is történtek rendszeres autógyújtogatások. A mostani agresszív és destruktív zavargáshullám azonban talán minden korábbin túltesz. Macron ráadásul többszörösen kínos helyzetbe hozta magát.

Először is: kemény kritikák érték őt, hogy Elton John párizsi koncertjén bulizott akkor, amikor már kitört a zavargáshullám. Aztán Brüsszelbe utazott az Európai Tanács ülésére. Ennek során a francia és a német vezetés át akart vinni egy közös közleményt az európai migrációs politikáról, azonban Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő mindvégig tiltakozott ez ellen. Hírek szerint Macron és Scholz német kancellár, valamint Charles Michel európai tanácsi elnök külön tárgyaláson, éjszakába nyúlóan győzködték Orbánt és lengyel kollégáját, akik azonban nem voltak hajlandóak csatlakozni a közös állásponthoz az újból előkerült migránskvótás tervek elutasítása miatt. Megállapodás végül nem is történt a csúcson. Macronnak viszont

pont a migráns hátterűek egyre durvább zavargása miatt haza kellett utaznia az EU-csúcsról. A harmadik kínos helyzet Macron számára, hogy a zavargások miatti hazaútja azt is megakadályozta, hogy a hétvégén elutazhasson egy nagyszabású németországi látogatásra, ami egy francia elnök első állami szintű látogatása lett volna Berlinben 23 év óta. Bruno Cautres, a neves francia Sciences Po egyetem kutatója szerint a zavargások „nagyon rossz hírt jelentenek” Macron számára, aki nyugodt körülmények között vitte volna bele a nyári vakációba országát. „Az emberek meg vannak döbbenve, hogy a hazánkat milyen feszültség, erőszak és válság sújtja. Egy vezető sem reszkírozhat ennyi válságot ennyire rövid idő alatt” – mondja a kutató.

Emmanuel Macron jelenleg már a második ciklusát viszi elnökként, a következő elnökválasztásra 2027-ben kerülne majd sor, amin ő már nem indulhat el a francia alkotmány szerint. Népszerűsége – pontosabban népszerűtlensége – magáért beszél: a legújabb kutatások szerint a franciák mintegy kétharmada elégedetlen vele, és jó, ha egyharmaduk értékeli pozitívan a tevékenységét.

A francia politikai berendezkedésnek és hagyományoknak megfelelően a válsággal bajlódó elnökök első körben kormányuk átszervezésével vagy éppen kormányfőjük lecserélésével próbálják megoldani a zsákutcás helyzeteket. Macron egyelőre kitart Élisabeth Borne miniszterelnök mellett, tehát a lecserélés ütőkártyáját még nem vette elő. A francia rendszer lehetőséget ad arra, hogy Macron még így is, bukdácsolva és népszerűtlenül végigvigye a ciklusát – ha a nemzetgyűlés többsége kitart mögötte. De hogy saját elnökségéből milyen örökséget hagy hátra, s hogy képes lesz-e egy egyelőre ismeretlen utódjelöltet kinevelni a hátra lévő néhány – valószínűsíthetően nehéz – év során, vagy teljesen nyitott versengés és új felállás vár a francia politikára 2027 után, még a jövő zenéje. Addig még először a lángoló épületeket és autókat kellene eloltani, s aztán kezdeni valamit a folyamatosan forrongó francia közhangulattal.

Mandiner
  • Magyar győzelem a hazai futballban
    Íme, itt van a lehetőség a lengyel-svéd edző előtt. Jusson be a Konferencia-liga csoportkörébe, és vigye csapatát az egyenes kieséses szakaszban tovább. Már a jövő tavasszal telt ház lesz a Sóstói Stadionban, még Diósgyőrből is érkeznek nézők. Ezért kapja hatalmas fizetését a lengyel-svéd edző.
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • A kormányfő Zala és Vas vármegyében
    „Látni akarjuk felnőni a gyerekeinket és az unokáinkat. Ezért állunk ki a béke mellett. Akármekkora lesz is rajtunk a nyomás, ellenállunk a háborús őrületnek. Ehhez kérjük a magyarok támogatását június 9-én" - fogalmazott Orbán Viktor.
  • Nagy veszély a NATO ukrán missziója
    A legnagyobb konkrét intézményi veszélyt a NATO ukrán missziója jelenti. Magyarország abban érdekelt, hogy csak és kizárólag olyan döntést hozhasson a NATO - még akkor is, ha a NATO-csapatok be akarnak vonulni Ukrajna területére -, amelyből Magyarország teljes egészében kimaradhat - rögzítette a miniszter, jelezve, hogy ez azt jelenti, Magyarország sem katonát nem akar küldeni, sem pénzügyileg nem akar hozzájárulni a misszióhoz.
  • Ingfelgyűrős munkára készül Szentkirályi Alexandra
    Szentkirályi Alexandra úgy vélekedett, több területen a kormány végezte el a munkát a főváros helyett, ezek közül az országbérlet kiterjesztését emelte ki a BKK-BKV csoport munkavállalóira. Emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt 200 milliárd forint iparűzésiadó-megtakarítással adták át a várost, most pedig a növekvő bevételek mellett "a csőd szélén tántorog".
MTI Hírfelhasználó