Orbán Viktor: Magyarországnak minden európai országhoz képest cselekvőképesebb, akcióképesebb kormánya van

Az interjúban Orbán Viktor miniszterelnök átfogó politikai, geopolitikai és belpolitikai értékelést adott, amelynek középpontjában a 2026-os országgyűlési választás tétje, az orosz–ukrán háborúhoz való viszony, valamint Magyarország jövőbeli politikai iránya állt.

 

A 2025–2026-os időszak mint vízválasztó

 

Orbán Viktor 2025-öt vízválasztó évnek nevezi, mert szerinte ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy az Egyesült Államok és Európa stratégiai kérdésben szembekerült egymással. Állítása szerint az Egyesült Államok a béke irányába mozdulna el az orosz–ukrán háborúban, míg az európai vezetők a konfliktus folytatását támogatják. A magyar kormány eredetileg arra számított, hogy az amerikai béketörekvések Európát is magukkal húzzák, ami véget vethet a háborúnak, és ez gazdasági fellendülést hozhat Magyarországnak. Ez azonban nem következett be, ezért a kormány kénytelen volt újratervezni.

 

A kimaradás dilemmája

 

A miniszterelnök szerint Magyarország előtt az a stratégiai kérdés állt és áll, hogy támogatja-e az amerikai békepolitikát, vagy igazodik-e Brüsszel háborús döntéseihez. Orbán Viktor ezt leegyszerűsítve úgy fogalmazza meg: kimaradni vagy nem kimaradni az európai háborús politikából. Szerinte a magyar kormány tudatosan vállalta annak következményeit is, hogy nemet mond bizonyos európai kezdeményezésekre, ha azok Magyarország bevonását célozták volna a háborús logikába.

 

A 2026-os választás tétje

 

Orbán Viktor világossá teszi: a 2026-os országgyűlési választáson arra kér felhatalmazást, hogy Magyarország továbbra is kívül maradhasson az európai háborús szövetségen. A választást sorsdöntőnek tartja, mert szerinte ekkor dől el, hogy az ország folytatja-e a kimaradás politikáját, vagy csatlakozik Brüsszel irányvonalához. Megfogalmazása szerint 2026 a „háborús döntés éve” lesz: igen vagy nem, kimaradunk vagy nem.

 

Gazdaságpolitika: hadigazdaság vagy békegazdaság?

 

Orbán Viktor élesen szembeállítja az európai hadigazdálkodást a magyar békegazdaság koncepciójával. Úgy látja, Nyugat-Európában adóemelések, eladósodás és megélhetési válság jellemző, míg Magyarország tudatosan más utat választott. A békegazdaság részeként sorolja fel többek között:

 

 

 

Brüsszel és a „haditanács logika”

 

Orbán Viktor szerint az Európai Tanács üléseinek légköre gyökeresen megváltozott: a korábbi polgári jelleg helyett ma inkább haditanácsokra emlékeztetnek. Elmondása szerint az európai vezetők fő témája már nem a béke vagy a kompromisszum, hanem Oroszország legyőzése és Ukrajna háborús támogatása.

 

Szövetségek és Patrióták

 

A miniszterelnök hangsúlyozza, hogy Magyarország nem akar kilépni sem a nyugati szövetségi rendszerből, sem a NATO-ból, és nem törekszik semleges státuszra. Ehelyett azt szeretné, hogy Brüsszelben és a NATO-ban értelmes döntések szülessenek. Ebbe a gondolkodásba illeszkedik a Patrióták európai politikai csoportosulás létrehozása, amelynek célja a nemzeti szuverenitás megerősítése és a brüsszeli túlterjeszkedés visszaszorítása. Orbán Viktor Brüsszelt koordinációs központnak tartaná, nem pedig birodalmi hatalmi központnak.

 

Politikai stabilitás és kormányzás

 

Orbán Viktor szerint a Fidesz–KDNP egyik legnagyobb előnye az egységes vezetés, ami szerinte Magyarországot Európa egyik legcselekvőképesebb kormányával ruházza fel. Kiemeli a széles körű egyeztetések fontosságát, és óva int az egyéni, „partizán” döntésektől, mert azok súlyos következményekhez vezethetnek – utalva például a kegyelmi ügy tanulságaira.

 

Megújulás, értékek és belső önreflexió

 

A miniszterelnök hangsúlyozza, hogy a politika folyamatos megújulást igényel, és aki nem tanul, könnyen hibázik. A Fidesz működését egy nagy hajóhoz hasonlítja, amely lassabban fordul, de stabil. Elutasítja az „ad hoc”, kockázatos politikai manővereket, és ragaszkodik néhány alapértékhez: a munkaalapú gazdasághoz, a családokra épülő társadalomhoz, a szuverenitáshoz és a teljesítményelvűséghez. Ezeket olyan alapoknak tartja, amelyeket semmilyen politikai „dróntámadás” nem írhat felül.

 

Párton belüli kérdések és ellenzék

 

Orbán Viktor szerint minden politikai közösségben vannak „potyautasok”, de a lényeg az, hogy ne jussanak döntési pozícióba. Úgy véli, az önreflexió elsősorban karakterkérdés, és a kormány tagjai képesek erre. Az ellenzéki kihívásokkal – például Magyar Péter megjelenésével – kapcsolatban hangsúlyozza: egy kormányzó pártnak elsősorban kormányoznia kell, nem pedig állandó kampányüzemmódban reagálnia az ellenzék lépéseire. Szerinte „mindennek megvan a maga ideje”, a kormányzásnak és a kampánynak is.

 

Összegzés

 

 

Ezt nemcsak külpolitikai, hanem gazdasági, társadalmi és identitásbeli kérdés is, és ő erre a célra kér előre felhatalmazást a választóktól.