A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
Soltész Miklós a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó keretében köszöntötte a fiatalokat és kerekasztal-beszélgetésen vett részt. A közmédiának nyilatkozva elmondta: a háború helyett az embereket, a közösségeket a békére kell nevelni. Kiemelte a közös imádság erejét, mely az embert és a közösséget is erősíti, és általa a világra is hatni lehet, amire szerinte nagy szükség van.
Nacsa Lőrinc ismertette, a Kótyuk István nyelvi akadálymentesítő tanfolyamra jelentkezők magyar mint idegen nyelv és ukrán mint idegen nyelv képzésben vehetnek részt. A program megvalósításában összesen 72 pedagógus működik közre.
Székely Tibor hagyományőrző huszárezredes, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke a tájékoztatón elmondta, az eseményre az egész történelmi Magyarország területéről várják a lovas hagyományőrző egyesületeket, rajtuk kívül Lengyelországból is érkeznek huszárok.
Az az alapelv, hogy a történelmet meg kell ismerni, a mi korunkban azt is jelentette, hogy a történelmet vissza kell foglalni, meg kell tisztítani a ráfogásoktól és így ajánlani a nemzet tulajdonába. Ez pedig nem magánemberi, szobatudósi lecke - fogalmaz Alexa Károly.
Soltész Miklós a II. Összmagyar Középiskolás Táborban újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, a táborban töltött egy hét alatt a fiatalok érezhetik, hogy a nyelv mennyire összeköti őket, érkezzenek akár Észak- vagy Dél-Amerikából, Japánból, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról vagy az anyaországból.
Munkásságodat a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2005) és Czine Mihály-díjjal (2009) ismerték el. Az utóbbi másfél évtizedben Te már odaátra gyűjtöttél érdemeket. (Korábban is azt tetted!) Rád igaz, hozzád illő igehely: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam…” (2Tim 4, 7-8)
Eddig 580 ezer magyarországi diák járt külhoni magyarlakta régiókban a Határtalanul című program keretében, és 6500 külhoni intézmény kap magyar állami támogatást. "Ha a közösségek erősödnek, az egész nemzet erősödik" - húzta alá Nacsa Lőrinc.
A keresztény hit, vallásosság, az ikonikus világszemlélet sokáig tiltott volt, majd megtűrt lett, nemcsak oroszhonban, hanem nálunk is. Ma nálunk nincsen hivatalos tiltás a szakrális művészetre vonatkozóan, de folytatódik az elpalástolás, a súlytalanná tétel, a mellőzés. A modernitást ez az értéktöbblet nem igazán érdekli - leplezi le a szélsőbaloldalt Cs. Varga István.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
