Ifj. Lomnici Zoltán: Magyar Péter terve alkotmányellenes és a jogállamiságot is sérti

„Aki olyan utasítást kap a felettesétől, ami sérti az ügyészi esküjét, akkor azt jelezze, és ennek következményei lesznek” – mondta Magyar Péter. Erről a politikai tervről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogásznak tett föl kérdéseket a Gondola.

- Lomnici úr, ha egy politikus, történetesen Magyar Péter miniszterelnök szeretne lenni, tehet-e olyan ígéretet, hogy bárminek következményei lesznek? A miniszterelnök a végrehajtás hatalmi ágát vezeti, "következmények" az igazságszolgáltatás hatalmi ágához tartoznak, ennek működésébe a miniszterelnök nem szólhat bele.

- A hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján – ami Magyarország Alaptörvényében is rögzítve van (B) cikk) – a miniszterelnök valóban a végrehajtó hatalom vezetője, és alkotmányos korlátok miatt nem avatkozhat be közvetlenül az igazságszolgáltatás (bíróságok, ügyészség) munkájába. Egy

miniszterelnök-jelölt ígérhet általános következményeket (pl. törvények szigorítását vagy vizsgálatok kezdeményezését), de nem garantálhat konkrét büntetőjogi következményeket, mivel azok eldöntése kizárólag a független igazságszolgáltatás feladata. Ha mégis ilyen ígéretet tesz, az lehet egyfajta demagóg retorika,

de jogilag nem kötelező erejű, és akár a jogállamiság elveit is sértheti, ha ezzel nyomást gyakorol a bíróságokra vagy az ügyészségre.

Magyar Péter már 2024-ben hangoztatta, hogy hatalomra kerülve eltávolítaná a kétharmados többséggel kinevezett közjogi tisztségviselőket – köztük a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság tagjait, a KEHI és az ÁSZ vezetőit –, akiket egységesen “pártfunkcionáriusoknak” bélyegzett. Ez a javaslat nem pusztán radikális, hanem egyenesen alkotmányellenes és a hatalmi ágak egyensúlyának szándékos felrúgására irányul.

Az Alaptörvény világosan rögzíti ezeknek a tisztségeknek a mandátumát és védelmét: a köztársasági elnököt öt évre, a legfőbb ügyészt kilenc évre, az Alkotmánybíróság tagjait és az ÁSZ elnökét tizenkét évre választja az Országgyűlés kétharmados többséggel. Ezek nem politikai kinevezések, hanem alkotmányos garanciák a függetlenség biztosítására. A 33/2012. (VII. 17.) AB határozat és az EJEB Baka kontra Magyarország ügyben hozott ítélete egyaránt megerősíti:a mandátum idő előtti, politikai indokú megszüntetése sérti a jogállamiságot és a személyi függetlenséget. Magyar Péter terve tehát

nem közjogi reform, hanem intézményi tisztogatás lenne, amely precedenst teremthetne bármely jövőbeli többség számára a riválisok eltávolítására.

Ez nem a jogállamiság helyreállítása, hanem annak végleges lerombolásának első lépése.

- A Tisza Párt propagandaanyaga írja: „megszüntetjük a vármegye elnevezést. Az Alaptörvény F. cikkének (2) pontja kimondja: "Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre oszlik." Ha egy párt vagy pártkoalíció nem éri el az Alaptörvény módosításához kellő többséget, akkor miképpen tudja föleleveníteni az egykori Rákosi-politika egyik tételét, a vármegye név eltörlését?

- Az Alaptörvény F) cikk (2) bekezdése kimondja, hogy Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagolódik, így

a “vármegye” elnevezés alkotmányos szintű védelemben részesül.

Egy párt vagy koalíció csak akkor módosíthatja ezt, ha megszerzi az Országgyűlésben az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget (az Alaptörvény T) cikke szerint). Ha ez nem sikerül, a vármegye elnevezés eltörlése jogilag lehetetlen anélkül, hogy alkotmánysértést követnének el.

A tiszás propagandaanyagban szereplő ígéret így inkább politikai szándéknyilatkozat, nem pedig megvalósítható terv – hasonlóan a történelmi példákhoz, mint a Rákosi-korszak adminisztratív változtatásai, amelyek azonban diktatórikus körülmények között történtek, nem demokratikus úton. Gyakorlatban alternatív megoldások (pl. törvényi szintű átnevezések vagy helyi döntések) sem kerülhetik meg az Alaptörvényt, hacsak nem módosítják azt előbb.

- Ha olyanvalaki lenne Magyarország miniszterelnöke, aki jelenleg az Európai Parlament tagja, és ezen az alapon mentelmi jogot élvez, így nem lehet felelősségre vonni egy bűncselekmény gyanújában, vélhető-e, hogy a miniszterelnökként az EP-tagságról le kellene mondania, és érvényesíthető lenne vele szemben a jogállamiság elemi követelménye?

- Az európai parlamenti képviselői mandátum és a miniszterelnöki tisztség összeférhetetlenségének elsődleges uniós jogi alapja az 1976. szeptember 20-i választási aktus (Act concerning the election of the members of the European Parliament by direct universal suffrage) 7. cikkének (1) bekezdése, amely kimondja, hogy

az európai parlamenti képviselői tisztség összeférhetetlen a tagállami kormánytagsággal.

Mivel a miniszterelnök a kormány tagja, e rendelkezés alapján a miniszterelnöki tisztség betöltése kizárja az európai parlamenti mandátum egyidejű fennállását. A kérdést magyar jogrendszerben az EP-képviselők jogállását a 2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szabályozza, amely az uniós összeférhetetlenségi normák érvényesülését a hazai jogban is biztosítja.

Magyarországon a miniszterelnök megválasztásának és hivatalba lépésének alkotmányos kereteit az Alaptörvény 16. cikke határozza meg: a miniszterelnököt az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnök javaslatára, és tisztségét az Országgyűlés előtt tett esküvel kezdi meg. Amennyiben egy európai parlamenti képviselőt választanak miniszterelnökké, az uniós összeférhetetlenségi szabályok miatt az EP-mandátumáról le kell mondania, vagy az Európai Parlament eljárási rendje alapján meg kell állapítani a mandátum megszűnését. A gyakorlatban a mandátum megszűnése rendszerint a miniszterelnöki eskütételt megelőzően történik meg, így az esetleges időköz – amikor az érintett személy már nem európai parlamenti képviselő, de még nem tette le a miniszterelnöki esküt – csupán rövid, jogilag semleges átmeneti állapotot jelent, ugyanakkor

folyamatban lévő büntetőeljárások érvényesíthetősége szempontjából főszabály szerint releváns lehet. 

Főkép: Ifj. Lomnici Zoltán és Magyar Péter.