Borzalmas emléket hagyott a Horn-Kuncze-i kiárusító privatizáció
Noha a Horn-Kuncze garnitúra privatizációnak füllentette a közvagyon elkótyavetyélését, ebben is félrevezették azokat a választópolgárokat (is), akiknek hatalmukat köszönhették. Számos esetben ugyanis a magyar állami vagyont idegen - francia - állami tulajdonba manőverezték át. Magánosításról tehát szó sem volt, például egyes áramszolgáltató vállalataink esetében.
A Paksi Atomerőművet is el akarták adni - müncheni központú vállalat érdeklődött iránta -, szerencsére erre már nem maradt idejük.
A magyar lakosság szerint nincs helye külföldi többségi tulajdonnak a stratégiai ágazatokban - közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült legújabb közvélemény-kutatás eredménye alapján.
Mint írták, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült közvélemény-kutatásból az állapítható meg, hogy a legalapvetőbb ágazatokat (például élelmiszeripar, kiskereskedelem, energiaszektor) a lakosság szerint hazai kézben kell tartani, míg a külföldi többségi tulajdon szuverenitási kockázatot jelent.
A társadalom reálisan méri fel a gazdasági szuverenitást fenyegető veszélyeket,
a nemzeti tulajdon erősíti Magyarország ellenálló képességét, míg az idegen stratégiai befolyás az emberek mindennapi életét leginkább meghatározó szektorokban a kiszolgáltatottságot növeli - tették hozzá.
A közlemény tartalmazza: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - ahogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal a korábbiakban rámutatott - a gazdasági kényszer megteremtését azonosította a külföldi befolyásolás egyik leggyakoribb csatornájaként.
Idegen szereplők - közvetlen beruházások révén - erős függőségi viszonyt alakíthatnak ki
a stratégiai szektorokban, az állami vállalatokban és a kritikus infrastruktúra üzemeltetésében annak érdekében, hogy negatív hatást fejtsenek ki a célba vett országra.
Közölték, a közvélemény tisztában van a külföldi gazdasági befolyással járó kockázatokkal, és a kritikus infrastruktúra tekintetében a szuverenitás megőrzésének egyik fundamentumaként tekint a magyar tulajdonra.
Ennek megfelelően a megkérdezettek elsöprő többsége úgy látja, hogy az élelmiszeriparban (85 százalék), a kiskereskedelemben (81 százalék), az energiaszektorban (80 százalék), az építőiparban (78 százalék) és a pénzügyi szektorban (70 százalék) hazai többségi tulajdonra lenne szükség.
A válaszadók szintén magas arányban tartanák magyar kézben a hadiipart,
a légi forgalmi szektort, a telekommunikációs ágazatot, valamint a médiát.
Azt írták, hazánk kiszolgáltatottságának elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a kulcságazatokban külföldi politikai és gazdasági érdekcsoportok szempontjai helyett a magyar lakosság érdekei érvényesüljenek.
Nem meglepő, hogy a megkérdezettek közel háromnegyede (72 százaléka) úgy látja, hogy erősíti Magyarország ellenálló képességét a hazai többségi tulajdon a szóban forgó szektorokban - közölték.
Kép: A Mátrai Erőművet is idegen kézbe adták - MTI/H. Szabó Sándor
