45 éve lőttek rá II. János Pál pápára: máig rejtélyek övezik a merényletet

Negyvenöt év telt el a II. János Pál pápa elleni merénylet óta, amely máig a modern egyháztörténet egyik legrejtélyesebb támadásának számít.

A lengyel egyházfőt 1981. május 13-án lőtte meg a török Mehmet Ali Agca a vatikáni Szent Péter téren, az általános audiencián összegyűlt tömegben. Bár az elkövető személye ismert, a merénylet valódi hátterét és motivációját továbbra is számos kérdés övezi.

Az évforduló alkalmából a Vatican News közzétette Benedetto Nardacci olasz riporter eredeti hangfelvételét, aki élőben tudósított a helyszínről. Az újságíró a lövések utáni döbbent csöndről számolt be, és úgy fogalmazott: először jelent meg a terrorizmus a Vatikánban, „onnan, ahonnan a szeretet és a megbékélés üzenete szokott szólni”.

II. János Pál pápa 1981. május 13-án délután érkezett meg a Szent Péter térre nyitott pápamobiljával. A lövések 17 óra 17 perckor dördültek el. Két golyó találta el a pápa hasfalát, életét több mint ötórás műtéttel mentették meg a római Gemelli-klinikán.

A merénylet idején feszült nemzetközi politikai légkör uralkodott: az Afganisztánt megszálló Szovjetunió, a lengyelországi Solidarnosc mozgalom megerősödése és az európai terrorizmus is meghatározta a korszakot.

Mehmet Ali Agca az évek során több mint ötven különböző magyarázatot adott tettére. Hol magányos akcióról beszélt, hol bolgár titkosszolgálati szálakat emlegetett, máskor pedig a Vatikánt érintő összeesküvés-elméletekkel hozta összefüggésbe a merényletet.

A világot bejárta az a történelmi fotó is, amely 1983-ban készült a római Rebibbia börtönben, ahol II. János Pál személyesen találkozott támadójával, és megbocsátott neki.

Ali Agca 2000-ben olasz elnöki kegyelmet kapott, de más ügyek miatt végül csak 2010-ben szabadult Törökországban.

II. János Pál később a merénylet egyik lövedékét a Fatimai Szűzanya szobrának koronájába helyeztette. Meggyőződése volt, hogy a Szűzanya mentette meg az életét a végzetes napon.