A Patrióták Európáért frakció elsőként, több adatigényléssel világított rá arra, hogy az Európai Bizottság több mint 37 ezer szerződést kötött civilnek nevezett szervezetekkel, összesen 2800 milliárd forint értékben és az európai adófizetők pénzéből.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Szijjártó Péter szerint tisztességtelen ez az eljárás az Európai Unió részéről, mert nem szól másról, mint hogy óriási profitot generáljanak bizonyos energiaszállító vállalatoknál Magyarország kárára, a magyar emberek zsebéből kivegyék a pénzt, mert kétszer-háromszor annyit kell majd fizetniük a rezsiért, mint eddig
A szaktárca tájékoztatása szerint Olaszország és Dánia kezdeményezésére kilenc európai ország - köztük Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország - állam- és kormányfői közös nyílt levelet tettek közzé, amelyben az Emberi Jogok Európai Egyezményének újraértelmezését szorgalmazzák.
Tudják, hogy az idő nem nekik dolgozik. Végső soron erről szól elmeháborodott tervük is, hogy Ukrajnát négy év alatt betuszkolják az Unióba. A következő választási ciklusban erre már nem igen lenne esélyük – leplezi le a korrupt EU-szélsőséget Kövesdi Károly.
A tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel - leplezte le a brüsszeli szélsőséget Bóka János.
Ha ezeket a több tízmilliárd eurós összegeket úgy tudják osztogatni és költögetni, hogy közben az Unióban nem létezik audit, nincs számvevőszék és elszámoltatás, nem csoda, hogy minden „okvetetlenkedés”, ami az átláthatóságot és a transzparenciát szolgálná, az ő szemükben nemtelen támadás a „civil társadalom” ellen!
Az NGO-k nem a társadalom egyes csoportjait képviselik, hanem egy szűk baloldali elit érdekeit: a bizottság nézeteit visszhangozzák szerte Európában, gyengítik a tagállamok határvédelmi képességeit, sok esetben perlik őket bevándorlókkal együttműködve, továbbá demokratikusan megválasztott kormányok ellen szerveznek akciókat.
Előszeretettel tetszeleg a korrupció elleni küzdelem élharcosának szerepében. Ennek megfelelően bevezetett egy új etikai kódexet a parlamenti vezetők családi, érzelmi vagy gazdasági természetű összeférhetetlenségi ügyeinek jobb átláthatósága érdekében, ami ugyancsak derék dolog, csak az vele a gond, hogy önmagát kivette a szabályozás alól - leplezi le a szélsőséges EU-politikust Bánó Attila
Szijjártó Péter szerint a túlélőcsomagról készült videó világosan mutatja, hogy az EU miért veszítette el a komolyságát, a versenyképességét, a helyét és a súlyát a világpolitikában.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.