A Voks2025 szavazáson több mint két millión szavaztak levélben. Hölvényi György európai parlamenti képviselőt arról kérdeztük, hogy más képviselőkkel beszélve mi derül ki, hogyan állnak az EU tagországok Ukrajna esetleges gyorsított felvételéhez?
Az Európai Unió energiaminiszteri tanácsa után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elárulta, hazánk Szlovákiával közösen vétózta meg a Zelenszkij-Von der Leyen tervezetet.
A Világbank legfrissebb becslései szerint, a háború 2024 végéig már több mint 175 milliárd dollár közvetlen kárt okozott Ukrajna épületeiben és infrastruktúrájában.
Rétvári Bence rögzítette: a magyar hatóságok minden esetben következetesen fellépnek a bűncselekmények elkövetőivel szemben. "A rendőrség - ha kell - a külföldi elkövetőkkel szemben is határozottan és eredményesen intézkedik" - írta, hozzátéve: Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak. Külföldi elkövető esetén nemzetközi elfogatóparancs kiadására is sor kerülhet - jelezte.
Hiába az ukrán propaganda és Magyar Péter aláírásgyűjtésének eredménye, 62-ről 67 százalékra emelkedett az ukrán EU-tagságot elutasítók és 29-ről 23 százalékra csökkent a támogatók aránya – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási eredményeiből.
Ukrajna európai uniós csatlakozását célzó brüsszeli terv semmilyen formában sem segít az ukrajnai háború okozta humanitárius válsághelyzeten, ugyanakkor romba döntheti az Európai Unió gazdaságát - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára Brüsszelben kedden.
Ma Ukrajna uniós tagsága a legnagyobb veszély - hívta fel a figyelmet vasárnapi, a Harcosok Klubja rendezvényen elhangzott beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint „az első csata elérkezett, Voks2025-nek hívják”, utalva ezzel a június 20-ig tartó véleménynyilvánító szavazásra, amelyen június 20-ig lehet részt venni papír alapon vagy online.
Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is – közölte a miniszterelnök hétfőn az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.
A kínai férfi közölte: a fő motivációja az volt, hogy katona lehessen, és orosz állampolgárságot szerezzen. Megjegyezte, hogy a csoportja néhány tagja összeütközésbe került a törvénnyel Kínában.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.