A történelmi Magyarország területén 1918 és 1921 között 13 kérészéletű államalakulat jött létre. Az egyik egy napig sem bírta, a másik fél éven keresztül kacérkodott az önállósággal. Némelyik csendben kimúlt, de olyan is akadt, amelyiket halálos áldozatok árán vertek le. Zömmel a határ menti vidékeken születtek efféle képződmények, de kiskunhalasi központtal is álmodtak önálló entitást.
A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 95. évfordulójára emlékeztek vasárnap Somoskőújfalun. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nógrád megyei falu díszpolgára az ünnepségen úgy fogalmazott: Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból.
Megnyitották a Várkert Bazár Új világ született 1914-1922 című teljes, háromrészes kiállítását pénteken Budapesten. Az ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta: az első világháború és a 20. század még nem ért véget Európában, következményeivel a kontinens mai napig nem tudott megbirkózni.
Az első világháború magyar hőseinek emlékművét avatták fel a nagy háború befejezésének 100. évfordulóján, vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Emmanuel Macron francia államfő a béke megőrzésére, "a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás" elutasítására kérte vasárnap ünnepi beszédében az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény centenáriumi ünnepségén a párizsi Diadalív alatt.
A halott katona már nem ellenség, nyugodjon bárhol a világban, mindenütt megérdemli, hogy megemlékezzünk róla – mondta a honvédelmi miniszter vasárnap Debrecenben, a Hősök temetőjében.
A száz évvel ezelőtt véget ért világégésre és annak következményeire emlékeztek a Kossuth Rádióban a szakértő vendégek, ifjabb Bertényi Iván, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese és Szarka László, a Történettudományi Intézet munkatársával, a komáromi Selye János Egyetem tanárával.
Először emlékezett meg 1945 óta német kancellár a francia elnökkel együtt az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény helyszínén, a Párizstól északra található compiegne-i erdőben, ahol a századik évforduló alkalmából Angela Merkel és Emmanuel Macron új emléktáblát avatott fel szombaton.
Csaknem száz ország, köztük 72 állam- és kormányfői szinten képviselteti magát a hétvégén Párizsban az első világháborút lezáró fegyverszünet 1918. november 11-i aláírásának 100. évfordulóján rendezendő ünnepségsorozaton, amelyen Emmanuel Macron francia államfő a multilaterális világrend megőrzésért fog szót emelni.
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
