Nem lesz könnyű megszabadulni Európa sírásóitól
Évek óta tart a szomszédos térségünkben olyan háború, amelyet okos politikusok meg tudtak volna előzni. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola.
− Szerkesztő úr, az egykori NDK-ban felnevelkedett Angela Merkel beismerte, hogy a minszki megállapodást azért kötötték meg az oroszokkal, hogy időt nyerjenek, az egyezmény teljesítése föl sem merült. Az akkori kancellár ezzel a politikát teljesen megfosztotta az etikától. Európában lehet-e ennél mélyebbre süllyedni?
− Az ukrajnai háború lassan négy éve tart. Az eltelt idő bebizonyította, hogy Nyugat-Európa mindig képes a korábbi szintnél mélyebbre süllyedni. Ezt mutatja a háború milliós nagyságrendű áldozatainak növekvő száma. Donald Trump elnöknek igaza van, amikor azt mondja, hogy ezt a háborút meg lehetett volna akadályozni. A fél világ balszerencséjére, a kritikus időpontban az eszement demokraták voltak hatalmon, Biden elnökükkel az élen. Az EU balliberális vezetése mindent elkövetett, hogy megfeleljen az USA elvárásainak, és egyre nyíltabban kiálljon az „ukrajnai demokrácia” érvényesülése mellett. Gyakran elmondtuk, de mindig emlékeztetni kell rá, hogy 2013. december végén, a kijevi Maidan téren zajló tüntetéseken Victoria Nuland, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára személyesen is részt vett a tüntetéseken. Az USA tehát már a Janukovics-kormány 2014. február 22-i leváltása előtt beavatkozott Ukrajna belügyeibe. Az EU-ról alkotott amerikai véleményeket érdekes megvilágításba helyezte a Geoffrey Pyatt ukrajnai USA-nagykövet és Nuland között folyt, nyilvánosságra került telefonbeszélgetés, amelynek során Nuland szájából elhangzott az ismertté vált kijelentés: „pokolba az Európai Unióval!”. A politikus asszony később, egy Ukrajnáról szóló nemzetközi üzleti konferencián ennél is nagyobb öngólt lőtt, amikor elárulta, hogy az USA, Ukrajna „demokratikus” céljainak eléréséhez − 1991 óta − több, mint ötmilliárd dollárt fektetett be. És valóban ne feledjük azt se, hogy
Angela Merkel korábbi német kancellár a Die Zeit hetilapban 2022-ben megjelent interjújában arról beszélt, hogy a 2014−2015-ös minszki megállapodás csomag csak kísérlet volt, hogy időt adjanak Ukrajnának a megerősödésre. Vagyis ezzel a megállapodással átverték az oroszokat.
Merkel így fogalmazott: Ukrajna „kihasználta ezt az időt, hogy erősebbé váljon, ahogy az ma látható. […] Putyin akkor könnyen győzhetett volna. És nagyon kétlem, hogy a NATO-országok akkor ugyanannyit tehettek volna, mint amennyit ma tesznek Ukrajna megsegítése érdekében”. Ezek a cáfolhatatlan tények látványosan bizonyítják a Nyugat terjeszkedési szándékait és az ukrajnai háború kitörésében kimutatható felelősségét. Nem mellékes körülmény – annak idején sajtóhírekből értesülhettünk a döbbenetes tényről −, hogy az ukrán kormány, Zelenszkij elnök személyes közreműködésével külföldi, köztük amerikai multi cégek kezére juttatta az ukrajnai termőterületek jelentős részét. Erre a lépésre az IMF és állítólag Soros György bírta rá az ukrán elnököt. Az új ukrán földtörvény életbe lépésével megnyílt az út a lesben álló idegen földrablók előtt. Az értékes ukrán termőterületek privatizációjának engedélyezése felér egy atomtámadással. És ezt a támadást nem lehet az oroszokra fogni, mivel az IMF és Soros György nem az oroszok ügynöke. Tudvalévő, hogy Ukrajna területének több mint fele jó minőségű szántóföld. Ezek adásvételét egy 2001-ben elfogadott és többször meghosszabbított moratórium gátolta. A Zelenszkij-kormány döntése feloldotta a moratóriumot, mire három jelentős amerikai konzorcium máris felvásárolt – a hírek szerint − tizenhét millió hektár, vagyis százhetven ezer négyzetkilométernyi termőföldet. Magyarország teljes területe kilencvenhárom ezer négyzetkilométer. Ha igaz, akkor csaknem kétszer ekkora méretű termőföld − Ukrajna közel egyharmada − került amerikai kézre, de ha ennek csak a fele, az is botrányosan sok. E jelekből is következtethetünk a balliberális Nyugat erkölcsi süllyedésére.
− A háború kezdete előtt az orosz hadsereg hosszú hetekig állt felsorakozva az ukrán határon. A kijevi elnök ahelyett, hogy enyhítette volna a veszélyt, óvodás stílusban heccelte Putyint, provokálta a háborút. Ennek az óvodás magatartásnak sok százezer ukrán fiatalember az áldozata, városok váltak romhalmazzá, pénzügyileg összeomlott az állam. Ezt az óvodás szintű politikust német képviselők felállva tapsolták. Mit gondolhatnak a társadalmak e politikusi rétegről?
− Udvariasan és visszafogottan fogalmazok, amikor azt mondom, hogy Volodimir Zelenszkij, a lejárt mandátumú ukrán elnök, az egykori színész-komikus, a Nyugat által ünnepelt politikus rendkívül felelőtlen. Az volt az ukrajnai háború kitörése előtt is, amikor nagy szolgálatot téve támogatóinak, feloldotta az ukrajnai földmoratóriumot, amellyel csaknem két Magyarországnak megfelelő területű termőföldet juttatott idegen kézre. És felelőtlen volt csaknem négy évvel ezelőtt is, amikor azt üzente a NATO vezetőinek, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítások dolgában ne fogják vissza magukat. Korlátozások nélküli katonai támogatást és légtérzárat kért, amellyel kapcsolatban a szakértők már többször kifejtették, hogy mindez Oroszország és a NATO közvetlen konfliktusához, majd a harmadik világháborúhoz vezethet. Zelenszkijt ez nem érdekelte, kemény hangon követelte a nyugati segítséget, ami a mai napig ömlik Ukrajnába. Erről a segítségnyújtásról óhatatlanul eszünkbe jut, hogy
1956-ban- a szovjet tankok ellen kézi lőfegyverekkel és benzines palackokkal felszerelt magyar forradalmárok nem álmodhattak efféle támogatásról. A pesti srácok ezerszer rosszabb esélyekkel harcoltak a betolakodókkal szemben, mint az ukrán fegyveresek napjainkban.
Ma még nem lehet tudni, hogy Trump elnök és Orbán Viktor béketörekvései milyen végeredményt hoznak. Nem tudni, hogy még mennyi ukrán veszíti életét, mennyien menekülnek el idegen országokba, csak eszünkbe jut, hogy Zelenszkij nem olyan vezető, mint Görgey Artúr, a magyarok 1848−49-es szabadságharcának bátor magyar hadvezére. Görgey a megmaradt seregével, 1849. augusztus 11-én Világosnál, Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt letette a fegyvert. Nem gyávaságból, hiszen feljegyezték róla, hogy a csatákban nem egyszer tette ki magát életveszélynek, hanem mert felismerte: nincs értelme a sokszoros túlerővel szembeni kilátástalan harcnak, a maradék honvédsereg feláldozásának. Zelenszkij ilyesmire nem képes. Igaz, nem is harcolt soha a serege élén. Az ukrán elnököt megtapsolhatja a nyugati politikusok többsége, elhalmozhatják kitüntetésekkel, de ezzel csak a saját hitványságukat igazolják. No meg a régi latin közmondás igazságát, miszerint similis simili gaudet (hasonló a hasonlónak örül).
− Ma a brüsszeli szélsőség eszelősen sürgeti a fegyverkezést, holott ennek további több százezer ukrán fiatalember lesz az áldozata. Miért tudjuk, hogy ezektől a dühöngő EU-politikusoktól lehetetlen lesz megszabadulni?
− Azért, mert ezer szállal kötődnek a kulisszák mögött meghúzódó, nagyhatalmú megbízóikhoz. Nekik nem az ukrán életek számítanak, hanem a megkaparintható bevételek. Normális demokráciákban a politikusok igazi megbízói azok a választók, akik hatalomhoz juttatták őket. A mai, balliberális színezetű „demokráciák” nem ilyenek. Ezekben a globalista pénzhatalom mozgatja a politikusokat. A gazdaság főszereplői persze mindenütt befolyásolják a politikát, de a mai nyugati rendszerek súlyos torzulások jegyeit hordozzák. Az EU legtöbb országában a választópolgárok elemi érdekei olyannyira háttérbe szorulnak, hogy normális viszonyokról már nem beszélhetünk. Jól foglalta össze a nyugati álláspontot pár éve Annalena Baerbock német külügyminiszter, amikor kijelentette: „Ha azt az ígéretet teszem az ukrán embereknek, hogy »mellettetek állunk, amíg szükségetek van ránk«, akkor azt be is akarom tartani. Nem számít, mit gondolnak a német választóim, de én teljesíteni akarom az ígéretet az ukrán népnek.” A volt német külügyminiszter rátapintott a lényegre.
A nyugati balliberális politikusokat nem érdeklik saját választóik. Nem őket, hanem névleg az „ukrán népet”, valóságban viszont a Nyugat, valamint az amerikai globalista baloldal iránt elkötelezett Zelenszkij érdekeit kívánják képviselni.
A demokráciát sajátosan értelmező Baerbock idén az ENSZ-Közgyűlés új elnöke lett a szép új világ nagy dicsőségére. Nem véletlen, hogy ebben a közegben Volodimir Zelenszkij továbbra is folytatni akarja a háborút, mert amíg nincs béke, addig őrizheti a pozícióját, mivel addig választások sincsenek Ukrajnában. Nem lesz könnyű megszabadulni Európa sírásóitól, pedig nagyon időszerű lenne. Újabban a német „Iron Lady”, Ursula von der Leyen igyekszik gúzsba kötni Európát az ukrajnai háború folytatásához szükséges gigahitel felvételével. Imádkozzunk, hogy ez ne sikerüljön, de harcoljunk is a gonosz terv elfogadása ellen.
Kép: Merkel, aki lenullázta a Nyugat erkölcsi hitelességét - pixabay
