Gulyás Gergely: Hegedűs Loránt új utakra vezette a rábízott egyházat

Hegedűs Loránt új utakra vezette a rábízott egyházat - fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az író, református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület egykori püspöke bronz mellszobrának avatásán pénteken a lakiteleki Hungarikum Ligetben.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond Hegedűs Loránt író, református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület egykori püspöke bronz mellszobrának avatásán a lakiteleki Hungarikum Ligetben 2025. október 31-én. MTI/Ujvári Sándor

Gulyás Gergely a reformáció emléknapján arról beszélt, hogy "ezen a napon a protestantizmus eredetére emlékezünk, amely megújította a keresztyén hitet és ezen keresztül átformálta a nyugati világot".

Magyarországnak is jó oka van számba venni mindazt, amit a reformáció a magyarságnak adott: a magyar nyelvhasználattól a demokratikus intézményi gondolkodás kialakulásán át a számtalan nagyszerű, a hazát gyarapító református egyházi és világi közéleti személyiségig
- fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy közülük a 20. század református világában Ravasz László és Hegedűs Loránt emelkedik ki.

A miniszter felidézte, Hegedűs Loránt abban az esztendőben kezdte meg lelkészi tanulmányait, amikor Magyarországon a kommunista diktatúra kiteljesedett. Olyan idők voltak ezek, amikor mindenkinek, aki egyházi szolgálatra tette fel az életét, számolnia kellett azzal, hogy minden egyes napját megfigyelés alatt fogja tölteni, minden szava mérlegen lesz, megpróbálják beszervezni és megtörni, és ha nem sikerül, börtönbe zárhatják vagy megnyomoríthatják - tette hozzá.

"Hegedűs Loránt hitből élt, ezért bátor volt"
- jelentette ki.

Mint mondta, bátor volt Ravasz László segédlelkészeként a Kálvin téren, bátor volt 1956-ban, amikor a forradalom áldozatait siratva megkondította a harangokat és bátor volt, amikor november 4-e után a köztemetőben temette el az elesett forradalmárokat. Nem törte meg, sőt a szolgálat lehetőségét látta az 1956-os forradalom utáni száműzetés stációiban. Komlón, amikor bányászok lelki gondozására vállalkozott, majd 1959-től Nagykőrösön, ahol esperesi adminisztrátorként a tanyavilág lelkipásztora lett.

Később Monoron, 1962-től Alsónémedin, majd 20 éven át a baranyai Hidason, ahol a kitelepített későbbi püspök a betelepített bukovinai székely közösség korszakos lelkipásztora és igehirdetője lett. 1983-ban térhetett vissza Budapestre a Szabadság térre.

A miniszter szerint Hegedűs Loránt a rendszerváltoztatáskor az egyház vezetésére vállalkozott, hiszen a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke lett.

Tudta, hogy az átmenet nehéz évei egyedülálló lehetőséget tartogatnak az újjáéledő egyházaknak, ezért harcolt a református ingatlanok visszaadásáért.

Sikerrel szervezte újra a református egyházi oktatást, megalapította a Károli Gáspár Egyetemet. Épített templomokat és közösségeket határokra való tekintet nélkül az egységes magyar nemzet elvét szem előtt tartva, mindenütt a világon, ahol magyarok éltek, egyesítve a református magyar közösségeket.
"A református nemzetegyesítés az ő vitathatatlan teljesítménye" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy mindeközben fáradhatatlanul prédikált.

Hirdette Isten igéjét és annak üzenetét, úgy, ahogyan azt a 20. század utolsó évtizedeinek magyar nemzeti sorskérdéseinek fényében erkölcsi parancsnak érezte - jelentette ki Gulyás Gergely.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy a Hungarikum Ligetben három panteon van.

Mint mondta: a Szent István-kápolna előtti téren kialakított keresztény panteonban kaptak helyet a huszadik század mártír sorsú magyar főpapjai, vértanúi és hitvallói.

A jurta tábor mellett, az ősök sírjánál a rokontudatú népek, vagyis azeri, kazak, kirgiz, török, türkmén és üzbég nemzetet, nyelvet, kultúrát formáló költők, tudósok szobrai vannak.

A Kölcsey-ház előtti nemzeti panteon pedig azoknak ad helyet, akik Lakitelek szellemiségét formálták az elmúlt évtizedekben.

Kiemelte, hogy itt található Gyarmati Dezső olimpiai bajnok, a Népfőiskola Alapítvány egyik alapító kurátorának a szobra vagy éppen Balázs Ferencé, a Népfőiskolát álmodó mészkői unitárius lelkészé.

A tizenhetedik szobor Hegedűs Loránté, "aki nem csak a protestáns, református lelkek pásztora volt, de annál jóval több"
- tette hozzá.

Hegedűs Loránt mellszobrának avatása a lakiteleki Hungarikum Ligetben
Lakitelek, 2025. október 31. Balog Zoltán dunamelléki református püspök beszédet mond Hegedűs Loránt író, református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület egykori püspöke bronz mellszobrának avatásán a lakiteleki Hungarikum Ligetben 2025. október 31-én. MTI/Ujvári Sándor
Kiemelte, hogy a következő két esztendőben Czine Mihály irodalomtörténész, Duray Miklós felvidéki magyar politikus és író, valamint Tőkés László református püspök, volt európai parlamenti képviselő szobrát avatják majd fel.

Balog Zoltán dunamelléki református püspök szerint "Hegedűs Loránt lelkipásztor volt mindig és mindenek előtt, és mindenek után. Életművének ez a titka, ez a kulcsa".

Hegedűs Loránt mellszobrának avatása a lakiteleki Hungarikum Ligetben
Lakitelek, 2025. október 31. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédet mond Hegedűs Loránt író, református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület egykori püspöke bronz mellszobrának avatásán a lakiteleki Hungarikum Ligetben 2025. október 31-én. MTI/Ujvári Sándor
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy Erdély és Partium, az idegenbe szakadt nemzetrészek és egyházak különösképpen hálásak Hegedűs Loránt püspöknek "az érettük vállalt felelősségért és irántuk táplált szeretetéért, az egymást követő magyar református világtalálkozók szellemében, amelyeknek élen járó szervezője és lelki atyja volt" - tette hozzá.

Hegedűs Loránt bronzszobrát Lantos Györgyi szobrászművész készítette.