A siker fogalma már mást jelent - Cipő egykori zenésztársának őszinte vallomása a Republic örökségéről és az új kezdetekről
Szerző: Gondola
2025. október 31. 08:05
A Republic örökségét őrzi, mégis új úton jár: az elmúlásról, hitről és a zene valódi értelméről vall az Emlékszik ránk a Hold szerzője.
Melyik dalra és koncertre vagy a legbüszkébb a 2025-ös évben? Mit adott Neked ez az esztendő?
Olyat, hogy büszkeség már régen éreztem, vagy talán nem is tudom, voltam-e bármikor büszke bármire. Hálás sokkal inkább, igen. A nagy sikerélmények is már megvoltak az életemben, a múltban, nem éppen ezek pontos megismétlését üldözöm már. A siker fogalma kezd bennem eltolódni valahova egészen máshová.
Az év a szokott menetrendben telt, még mindig főállású zenész vagyok. De rendben, legyen ez akkor büszkeségem, jó lesz.
Milyen együttműködéseket tervezel 2026-ra?
Néha felmerül valaki, és valami. Van, hogy jókor és talán magyarázható okkal, és van, hogy visszafelé sem nyert értelmet az együttműködés. De aktívan csak módjával keresgélek ilyesmit, nem egyszerű számomra a „kompatibilitás” kérdése. A múltban egy magasra ívelő, de valahol eléggé zárt „ökoszisztémában” voltam a Cipő-időkben létezett Republic zenekarban. A saját világom e „képződmény” által nyert kifejeződést. És a Cipőé is bőven.
A „Republic” névvel illetett jelenségnek személyhez, lélekvilágokhoz kötött lényegisége van, nem egy „lelketlen márkanév”.
A Kék és Narancssárga Produkcióval is jelent már meg új dalod. Az idei évben vagy 2026-ban lesz ennek folytatása?
Voltak rá példák, hogy ez a zenekar játszotta már el néhány közelmúltbéli dalomat. Rendben voltak, szeretnivaló képződményekként tettem el őket. Hogy ez az együttes a múltbéli Republic dal-örökség gondozása mellett mennyire irányzékolt az új felé, abban még a jelen felé feltett kérdésre a válasz nincs itt. Nem igazán vagyok erőltető lélektípus, valamint irdatlanul hatalmas a „portéka”, amit itt még a múltból ki lehet (és kellene) pakolni. Hová „termeljünk” még ehhez hozzá? Ez itt az alapkérdés.
Miben látod a hasonlóságot az eredeti Republic együttes és a Kék és Narancssárga Produkció között? Hasonló élmény felmenni a színpadra?
A Kék és Narancssárga Produkcióra igazán inkább valamiféle „intézményként” tekintek, ahol ugyan zenészek dolgoznak, de erősen áthatja egy terv, egy vállalás a régi Republic dalok autentikus gondozására - amennyire ez lehetséges. Ezért is a névben a „produkció”.
Ha a koncertélményre gondolok, akkor az erősen a régi felé húz. Ez azért van, mert kerüljük a „mesterségest”, a művit minden tekintetben. Sokkal erősebben számít itt a hangulati-lelki interakció a közönséggel. Elementarítás és őszinteség. És a Cipő idejéből való régi Republic-ra erősen ez volt a jellemző.
Mindezeket a szándék és tendencia tekintetében említem, nem holmi összehasonlítás céljából.
A régi, akkori Republic egy soha vissza nem hozható zenekar már.
Bódi László "Cipő" idén lenne 60 éves. Sokáig szerves részei voltatok egymás életének, a kiváló közös dalokon túl barátok is voltatok. Mi zajlik a lelkedben amióta nem vele állsz a színpadon? Hogyan tudtad elfogadni az elfogadhatatlant?
Bizonyos hontalanság a lét egy látható szeletében. Ezen nincs mit elhallgatni, így van. Próbálom „belakni”, ami maradt, illetve a még ténylegesen rajtam álló tennivalóknak megfelelni.
De (sajnos) tökéletesen értem Cipőt is, miért sietett innen annyira el. Elárvult, pánikvilág ez most. A legmagasabb technológiai csúcsokkal és a legmélyebb lelki hontalansággal.
Idén februárban egy érdekes hármas együttműködésből született meg egy slágergyanús szerzemény: Kapitány Cintia "Averseslány" és Lobó-Szalóky Lázár, Dirty Slippers frontember voltak a társaid az új dalban. Milyen volt a fogadtatása az Emlékszik ránk a Hold dalnak?
Igen. Ez a dal most tényleg említésre méltó. Minden legújabb felvétel az ember „saját legszebb gyereke”- természetesen.
De azon kívül, hogy nagyon szeretem, egyértelmű jelzéssorozat jön vissza, hogy ez most tényleg hozzáér az emberekhez. Jó szerző-előadótársakkal, és talán jó időminőségben is most. Úgy tudom, több rádió, és zenei tv is játssza, remélem, életben marad egészen addig, amíg kell. Feltétlenül örökzöld-érdemesnek gondolom.
