Hét év börtönbüntetésre ítélt a Mezőkövesdi Járásbíróság első fokon egy férfit, aki egy temetőben kirabolt egy idős embert tavaly nyáron - közölte a Miskolci Törvényszék szerdán az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a férfi tavaly augusztusban az egyik mezőkövesdi temetőig követte az idős sértettet, akitől ott ételre pénzt kért.
Miután mintegy ezer forintot kapott, kicsavarta az idős ember karját, elvette a pénztárcáját - benne 25 ezer forinttal és bankkártyával -, majd elfutott.
A vádlott a temetőből az ügy másodrendű vádlottjához ment, átöltözött, és megkérte társát, hogy a lopott bankkártyával vásárolva vigyen neki cigarettát és kólát. Ennek a nő eleget tett, de a vásárlás után a termékeket és a bankkártyát lefoglalták tőle - olvasható a közleményben.
A bíróság a férfit rablás minősített esete és információs rendszer felhasználásával, felbujtóként elkövetett csalás bűntette miatt ítélte el. A másodrendű vádlottat információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt 130 ezer forint pénzbüntetéssel sújtották.
A közlemény szerint a büntetés kiszabásakor a férfi esetében enyhítő körülmény volt beismerő vallomása és a kár részleges megtérülése.
Súlyosító körülmény volt büntetett előélete mellett az, hogy felfüggesztett szabadságvesztés és hasonló eset miatt indult másik büntetőeljárás hatálya alatt állva követte el a bűncselekményeket.
A nő esetében enyhítő körülményként vették figyelembe büntetlen előéletét, beismerő vallomását és a kár részleges megtérülését.
Az ítélet a másodrendű vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett. Az elsőrendű vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, így a férfi esetében a döntés nem jogerős.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
