Zágrábban is emlékművet állítanak a koronavírus-járvány áldozatainak
2025. február 18. 09:09
Zágráb város önkormányzata emlékművet állít a koronavírus-járvány áldozatainak, hogy a családok leróhassák tiszteletüket a fertőzés következtében elhunytak előtt - közölte a polgármesteri hivatal.
Az emlékművet a zágrábi Andrija Stampar közegészségügyi intézet közelében állítják fel, amely a járvány ideje alatt számos egészségügyi szolgáltatást nyújtott és védőoltást is biztosítottak a polgárok számára - olvasható közleményében.
Az önkormányzat illetékes bizottságának javaslata szerint az emlékmű egyszerű és szimbolikus lesz; egy 70 centiméter oldalhosszúságú sötét gránitkocka, az elhunytaknak szánt dedikációval és Zágráb város címerével.
Az áll majd rajta:
"Mindazok emlékére, akik a 2020-2023-as világjárványban meghaltak a Covid-19 következtében".
A városvezetés rámutatott, hogy más nagyvárosokban már megvalósult ez a fajta kezdeményezés, hasonló döntéseket hozott többek között London és Sao Paulo is.
Az emlékmű elkészítésével egy zágrábi vállalatot bíztak meg. A projekt 13 800 euróba (5,5 millió forint) kerül, és teljes mértékben a város költségvetéséből finanszírozzák. Az emlékmű felavatása őszre várható - tették még hozzá.
Az első koronavírus-fertőzést 2020. február 25-én jegyezték fel Horvátországban. Március 27-én már több mint 500 fertőzöttet regisztráltak, az első haláleset pedig március 18-án történt.
Horvátországban 2020. február 25-től 2023. május 8-ig összesen 1 273 256 koronavírus-fertőzöttet jegyeztek fel, és ez idő alatt 18 213-an haltak meg a betegség szövődményeiben.
A járvány végét 2023 májusában hirdette ki a kormány.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Az ügyészek "fájó szívvel bár", de halálbüntetést kértek Tyler Robinsonra. További súlyosbító tényezőnek tekintik, hogy Charlie Kirköt politikai nézetei miatt ölték meg, tudva, hogy gyerekek is jelen lesznek a helyszínen.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
