Előbb a keleti országrészben pattanhatnak ki helyenként hőzivatarok
2024. július 13. 07:02
A következő napokban jelentős változás továbbra sem várható, sőt, a csúcsérték már a 41, 42 fokot is elérheti, így az abszolút melegrekord is megdőlhet. Sokan a tópartokon, vagy a strandokon igyekezhetnek majd átvészelni ezeket a forró napokat, mindenképp figyeljünk oda bőrünk és szervezetünk hidratálására, illetve a megfelelő faktorszámú fényvédők használatára, mivel az UV-sugárzás nagyon erős.
Várható időjárás az ország területén szombat éjfélig: A sok napsütést csak időszakosan zavarhatja erőteljesebb gomolyfelhő-képződés. Csapadékra főként a déli óráktól számíthatunk. Előbb a keleti országrészben pattanhatnak ki helyenként hőzivatarok, később nyugat, délnyugat felől érkeznek, képződnek zivatarcellák, amelyek idővel kelet, északkelet felé tevődnek. Heves zivatar sem zárható ki. Zivataroktól függetlenül a Dunántúlon az északnyugati, a Tiszántúlon a délies szelet kísérhetik időszakosan élénk lökések. A csúcshőmérséklet nagyrészt 34 és 40 fok között várható, de az északnyugati tájakon pár fokkal alacsonyabb értéket mérhetünk, az Alföldön egy-egy helyen a 40 fokot is meghaladhatjuk. Késő este 23, 32 fok várható.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
