Csehország kész kivenni részét az Európai Unió külső határainak védelméből, de továbbra is elutasítja a menekültek elosztását a tagállamok között - jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő kedden Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Ursula von der Leyen, aki egy gazdasági konferencián vesz részt Prágában, méltatta azt a segítséget, amelyet Csehország nyújt az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajnának és az ukrán menekülteknek. Bejelentette, hogy az Ukrajnát segítő államok várhatóan megemelt segítséget kaphatnak Brüsszeltől. Kifejezte reményét, hogy Csehország támogatni fogja az ez irányú uniós elképzeléseket.
"Készen állunk kivenni részünket az Európai Unió külső határainak védelméből. Azt kellene elérnünk, hogy az emberek egyáltalán ne induljanak el Európába, hogy megakadályozzuk az emberkereskedők üzletelését az emberi szerencsétlenséggel" - mondta Petr Fiala újságíróknak.
Kijelentette: a migránsok számának csökkentése és a külső határok védelme jobb megoldás, mint a bevándorlás következményeinek kezelése. "Az illegális migránsok elosztását továbbra is elutasítjuk" - szögezte le a cseh miniszterelnök.
"Csehország tárt karokkal fogadta be az ukránokat. Köszönjük. Európa ezért mindig hálás lesz önöknek" - hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen. Szerinte az ukrán migrációs hullámra is európai választ kell adni. Brüsszel erre a célra további 15 milliárd eurót szabadít fel a hosszú távú költségvetési kiadásokból - tette hozzá a bizottsági elnök.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
