Szent Ferenc alakjának felragyogása és a Z-generáció

Szerző: Molnár Pál
2026. március 29. 09:05
Spolettóban látomása volt, az Úr jelent meg neki. Ezután egy ideig szülővárosában imádkozott, elmélkedett, betegeket ápolt, segített. Újabb látomásban, Krisztus kérte: „Ferenc, menj, építsd fel hajlékomat; hisz látod, csaknem romokban hever”.

A munka megbecsülése is háttérbe szorult, már nem annyira fontos, sokkal inkább izmusok, ideológiák támogatása került előtérbe, amelyek rombolják a földrész jövőjét és jelenét is - hangzik el napjainkban a panasz a közbeszédben. S valóban, a XX. században a kommunizmustól a liberalizmusig sokat romboltak a pártideológiák. Hogyan lehet a Krisztus-követésre bátorítani fiataljainkat ma, amikor a médiumokból, a kibertérből a genderizmus, a voke-izmus - és nem kevés személyes nárcizmus - ömlik és okoz bódulatot. 

"Többször is ledermedtem az utóbbi napokban, amikor magukból kikelt fiatalok tombolását láttam a neten. Ezek a mindennel elégedetlen fiatalok úgy viselkedtek, mintha ők mindenki felett ítélkezhetnének. Úgy beszéltek, mintha nekik minden járna, úgy minősítettek másokat, mintha joguk lett volna ehhez, miközben látszott rajtuk, hogy tanulatlanok, barbárok, felkészületlenek. Dolgozni nem dolgoznak sehol, de úgy érezték, ők mindenre jogot formálhatnak, bárkit sértegethetnek" - idézi fel friss élményét Homa János újságíró, az Agria című folyóirat főszerlesztője.

Az Egerben működő neves értelmiségi rámutat: "Nos ők a Z generáció tagjai nagyon különböznek a korábbi generációktól.

Az új típusú nemzedék tagjainak életében nagy szerepet játszott a technológia rohamos fejlődése, ezért digitális bennszülötteknek is nevezik őket.

Ők már egy olyan világba születtek, ahol állandó jelleggel kapcsolatban állhatnak másokkal, az internetnek köszönhetően, telefonok, táblagépek és egyéb képernyők által. S onnan ömlik rájuk a genderizmussal (amely szerint a nemi szerepek és identitás nem biológiailag meghatározottak, hanem társadalmilag tanultak), és a woke-izmussal (túlzott baloldali társadalmi és politikai tudatossággal, cenzúrával) átitatott őrület. Ennek köszönhetően az idősebbek számára, valami embertelen, agresszív, mindennel elégedetlen hang szólal meg, emberi hang helyett. Hát félelmetes."

Noha Homa János - korábban négy évig fideszes országgyűlési képviselő - nem ijed meg, a fájó tapasztalatokat megpróbálja kikristályosítani. "Az ember elgondolkozik, mi lesz majd ebből? Most reménytelennek tűnik a helyzet, de volt már ilyen az emberiség történetében, amikor úgy tűnt, megszűnik a szeretetteljes emberi világ, aztán csodák csodájára, ekkor születtek meg azok a nagy személyiségek, akik új hitet adtak a kétségbeesett embereknek."

Az annak idején - még a pártállamban - az esztergomi katolikus gimnázumban végzett író ember nem véletlenül nyúl keresztény történelmi nagyság emlékéhez.

"Ilyen személyiség volt a Krisztuskövető Giovanni Bernadone is, aki Assisi Szent Ferenc néven vonult be a történelembe, s ejtette ámulatba életével, cseleledeteivel a mai napig is az embereket. Csupán érdekességként említem, hogy

az idén emlékezünk halálának 800. évfordulójára.

Szent Ferenc Assisi olasz városkában, 1182-ben született. Apja gazdag posztókereskedő volt. Nevét azután apja megváltoztatta, abbeli örömében, hogy fia éppen Franciaországi (Provance-i) távolléte alatt született. Örökösének, vagyona megsokszorozójának álmodta fiát. Maga mellé vette az üzletbe. Ferenc azonban inkább tervezte fényes lovagi jövőjét. A bolt zárása után lakomázott, nótaszó, lantpengetés, tréfák töltötték ki életét. Csínyeket szeretett elkövetni a társaival, de közönséges, vagy frivol sohasem volt. A szegényeken mindig segített. Háborúság tört ki egyszer Perugiával szemben, 1202-ben vereséget szenvedtek Ponte San Giovanninál, Ferenc is fogságba került.

Társaiban a fogság ideje alatt is ő tartotta a lelket.

Két év múlva szabadult, de akkor halálos beteg lett, rádöbbent az emberi mulandóságra, kedve nagyon leromlott. Felgyógyulva még egyszer megpróbálkozott lovagi terveinek megvalósításával, ám hamarosan Spolettóban látomása volt, az Úr jelent meg neki. Ezután egy ideig szülővárosában imádkozott, elmélkedett, betegeket ápolt, segített. Újabb látomásban, Krisztus kérte: „Ferenc, menj, építsd fel hajlékomat; hisz látod, csaknem romokban hever”. Nekilátott a roskadozó Szent Damján-templom rendbe hozásának, néhány vég posztót eladott ennek érdekében apja készletéből.

Apja megharagudott. Bezárta Ferencet egy szűk lépcső alatti odúba, majd megverte, végül a püspök elé hurcolta,

visszakövetelve a posztó árát. Ferenc ekkor elhagyta a szülői házat, és templomok javításán dolgozott. „Ne legyen... se két öltönyötök, se sarutok...” (Mt 10, 7-10) vallotta, szegényen, egyszerűen hirdette a bűnbánat és megtérés evangéliumát. Követői gyorsan szaporodtak. Ők a ferencesek, akik az evangéliumi szegénységre és a természet szeretetére esküdtek fel. Amikor tizenketten voltak, pápai megerősítést kértek III. Ince pápától rendjük számára. Nehezen kapták meg az egyházi engedélyt a rendalapításra. Nagyon vágyott a szenvedésre is. Csaknem teljesen megvakult, igen súlyosan megbetegedett. Betegsége hosszú időre igénybe vette türelmét, ám ő bajait csak „nővérkéinek” nevezte, türelmes, figyelmes, gyengéd maradt testvéreihez, barátaihoz.

Greccióban létesített kolostort és 1223-ban itt hozta létre az első betlehemi jászol jelenetet.

Megkapta Krisztus Szent Sebeit (stigmatizáció), és gondolatban egyre inkább eltávolodott a földtől. Hosszú és nagy szenvedései 1226. október 3-án értek véget. A halált „Halál testvér, Isten hozott” felkiáltással fogadta.

Igen, a Ferences Rend mind a mai napig kiemelkedően tevékeny nemzetközi közösség, iskolái sok kimelkedő alkotó értelmiségit adta Magyarországnak, Európának.

Ehhez az is kellett, hogy

Ferencet 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avassa, maradványai fölé pedig hatalmas bazilikát emeltessen.

Dante írta: „Világra született a nap”,

Mint Homa János összegez: "Ferenc, aki egy gazdag kereskedő fiából szegénnyé és alázatossá vált, igazi alter Christus a földön, aki az evangéliumi élet kézzelfogható példáit és a keresztény tökéletesség valódi képét mutatta a világnak. Vértesaljai László atya írja egy elmélkedésében, hogy korunk nem sokban különbözik attól, amelyben Ferenc élt, és pontosan ennek fényében tanítása talán még érvényesebb és érthetőbb ma.

Szent Ferenc éve ösztönözzön mindenkit saját képességei szerint,

amikor a keresztény szeretet elsorvad, a tudatlanság rossz szokásként terjed; amikor a virtuális elsőbbséget élvez a valóssal szemben; amikor a társadalmi viszály és az erőszak a mindennapi élet része, és a béke egyre bizonytalanabbá és távolibbá válik, akkor Szent Ferenc éve ösztönözzön mindenkit saját képességei szerint, hogy kövessük Assisi Szegénykéjét, hogy amennyire csak lehet, Krisztus példáját kövessük. Az evangéliumi szegénységet és a teremtett világ, a természet tiszteletét hirdető Assisi Szent Ferenc példája talán sok fiatalt elgondolkoztathat arról, hogyan érdemes élni, s az ember számára mi az igazi boldogság forrása?!"

Kép: Az Assisi Szent Ferenc-bazilika napjainkban - wikipedia

Podcast