Navracsics Tibor: a Balaton régiója ökológiai szempontból sérülékeny, lakóhelyként strukturális problémákkal küzd
Szerző: Gondola
2026. február 4. 07:05
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Veszprém–Balaton régió turisztikai évadnyitóján hangsúlyozta, hogy a Balaton térsége kettős szerepet tölt be: egyszerre szolgál lakóhelyként és kiemelt üdülőterületként.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter, országgyűlési képviselő szerint turisztikai és területfejlesztési stratégiára van szükség, amely mértéktartó fejlesztésekkel számol, és egyensúlyt teremt a turisták igényei, a helyben élők életminősége és a környezeti fenntarthatóság között. Fontosnak nevezte, hogy a Balatonhoz érkezők jól érezzék magukat, de ez ne menjen az ott élők rovására.
Navracsics Tibor rámutatott arra is, hogy a Balaton régiója ökológiai szempontból sérülékeny, ingatlanpiaci értelemben túlértékelt, lakóhelyként pedig számos strukturális problémával küzd.
Ezek közé sorolta az infrastruktúra túlterheltségét, valamint azt a jelenséget, hogy sokan nem jelentkeznek be állandó lakosként, mégis az év jelentős részében a térségben élnek, miközben igénybe veszik a helyi szolgáltatásokat. Ez komoly terhet ró az önkormányzatokra.
Demográfiai problémaként emelte ki a Balaton környéki települések elöregedését: a térség Békés vármegye után a második legrosszabb mutatókkal rendelkezik országos összevetésben. Hozzátette, hogy a diplomások aránya területileg egyenlőtlen, és csak a veszprémi, illetve a balatonfüredi járásban magasabb az átlagosnál.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a Balaton térségén belül nem elsősorban az északi és déli part közötti különbségek a meghatározók, hanem a keleti és a nyugati medence eltérő fejlődési pályái. Míg a keleti medence gazdaságilag erősebb, dinamikusabb és jobb anyagi helyzetben van, addig a nyugati medence fokozatosan leszakadóban van, ami célzott fejlesztéspolitikát igényel.
A jövőre vonatkozóan kiemelt fejlesztési irányként nevezte meg a Balaton négyévszakos turizmusának erősítését, amely csökkentheti a nyári szezon túlterheltségét. Fontos infrastrukturális beruházásként említette a balatoni körvasút megépítését, amely Veszprém térségi szerepét is növelné, valamint javítaná a régión belüli közlekedést. A vízminőség megőrzését és javítását kiemelt kormányzati feladatnak nevezte, és jelezte, hogy másfél milliárd forint áll rendelkezésre a vízminőség-védelmi kotrási munkák folytatására.
A rendezvényen Ovádi Péter országgyűlési képviselő az együttműködés és a közös gondolkodás fontosságát hangsúlyozta a térség települései között. Példaként említette a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programot, valamint az Európa Sportrégiója 2026 eseménysorozatot, amelyek összefogásra épülnek.
Egresitsné Firtl Katalin, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója ismertette, hogy 2025-ben a magyar turizmus rekordévet zárt: a vendégek száma elérte a 20 milliót, a turizmus GDP-hozzájárulása meghaladta a 14 százalékot. A Balaton térségében is növekedés volt tapasztalható: 3,4 millió vendég érkezett a szálláshelyekre, nőtt a vendégéjszakák száma, emelkedett a külföldi vendégek aránya, és a szálláshelyek bevétele egy év alatt 198 milliárd forintról 222 milliárd forintra nőtt.
A turisztikai évadnyitó célja az volt, hogy a régió meghatározó szereplői és stratégiai partnerei számára közös, strukturált szakmai fórumot biztosítson, és átfogó képet adjon a 2026-os turisztikai év fő irányairól és programjairól.
