Nacsa Lőrinc: A Tisza a külhoni magyarokat visszatolná a mostohagyermek szerepébe, majd elfelejtenék őket
Szerző: Gondola
2026. április 7. 10:38
Nacsa Lőrinc szerint 2010 óta erősödött leginkább a nemzeti összetartozás. A választás tétje nagy, mert egy kormányváltás szerinte gyorsan leépítheti ezt a rendszert.
Nacsa Lőrinc a vele készült interjúban hangsúlyozta, hogy az elmúlt bő másfél évtized a trianoni békeszerződés óta a legerősebb időszak volt a nemzeti összetartozás szempontjából.
2010 óta sikerült minden eddiginél jobban megerősíteni a határon inneni és túli magyar közösségek kapcsolatát, amit konkrét programokkal is alátámasztott. Ilyennek nevezte a Határtalanul! programot, amely több százezer magyarországi diáknak tette lehetővé, hogy külhoni, magyarlakta területekre látogasson, illetve a Szülőföldön magyarul támogatást, amely az anyanyelvi oktatást segíti. Emellett kiemelte a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot is, amelynek révén több száz intézmény épült vagy újult meg.
Az államtitkár szerint a nemzetpolitika folyamatos munka, amely sosem tekinthető lezártnak, mivel a környező országok politikai helyzete és a kihívások állandóan változnak. Példaként a kárpátaljai magyarok helyzetét említette, akik az orosz–ukrán háború következtében egyre nehezebb körülmények között élnek.
A választás tétjét rendkívül nagynak nevezte, és úgy fogalmazott: a 2010 óta kiépített nemzetpolitikai rendszert akár néhány hónap alatt is le lehet bontani. Úgy véli, egy Tisza Párt által vezetett kormány háttérbe szorítaná a külhoni magyarokat, csökkentené támogatásaikat, és megszüntetné a jelenlegi nemzetpolitikai irányvonalat.
Élesen bírálta azokat az ellenzéki elképzeléseket is, amelyek a határon túli magyarok szavazati jogának korlátozását vetik fel, hangsúlyozva, hogy szerinte „nincsenek első- és másodrendű magyarok”, és minden állampolgárnak joga van részt venni a nemzet jövőjét érintő döntésekben. Az interjúban kitért a külhoni magyarok választási részvételére is, amelyet a Fidesz-KDNP számára alapvető fontosságúnak nevezett, és arra biztatta őket, hogy éljenek szavazati jogukkal.
A Magyar Péter vezette politikai erő külhoni kampányát sikertelennek értékelte, szerinte a határon túli közösségek többsége nem támogatja őket.
A kárpátaljai magyarok kapcsán elmondta, hogy a kormány különféle programokkal – például generátorok, napelemek és egyéb eszközök biztosításával – próbálja enyhíteni a háború okozta nehézségeket. Az ukrán vezetéssel szemben azt hangsúlyozta, hogy Magyarország célja a külhoni magyar közösségek biztonságának és jogainak megőrzése.
A szlovákiai Benes-dekrétumok ügyében a párbeszédet és a diplomáciai megoldásokat tartja helyes útnak. Kiemelte, hogy az elmúlt években javultak a szlovák–magyar kapcsolatok, és ezt a folyamatot nem szabad veszélyeztetni. Ugyanakkor jelezte, hogy a magyar kormány jogi segítséget is nyújt az érintett felvidéki magyaroknak.
A választás tétjét nemcsak belpolitikai, hanem geopolitikai kérdésként is értelmezte. Szerinte a döntés arról is szól, hogy Magyarország belesodródik-e a háborúba, illetve hogy milyen gazdasági és energiapolitikai irányt követ. A jelenlegi kormány egyértelműen a nemzeti érdekeket képviseli, míg ellenfelei a brüsszeli irányvonalat követik szolgalelkűen, ami súlyos terheket jelentene a magyar családoknak és a külhoni magyar közösségeknek egyaránt.
