Fedezd föl saját kultúrád! Európai Balassi-folyamat

Több mint 400 szócikk 244 oldalon. Költő, zeneszerző, kórus, zenekar, szavaló, kardkovács, szobrász, nyomdász mester, templom, székesegyház, osztrák-horvát püspök. magyar érsek, arab, brazil kanadai, kongói, ausztrál, japán műfordító a lexikonban. Molnár Pál, a díj, a Balassi Bálint-emlékkard alapítója válaszol ifj. Tóth György kérdéseire
Nemzetközi irodalmi díj, amely benne van a Nobel-díj utáni első ötben. Mind az öt kontinensre eljutott, ebben egyedülálló a magyar díjak között. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága közólte honlapján az interjút, melyet a Gondola az mnyknt.hu portálról egyeztetés után köszönettel átvett.
Miért született meg a Balassi-kard elismerés? Milyen személyes okod volt a díjalapításra?
A kilencvenes években kezdett elharapózni hazánkban a Valentin-hisztéria. Én ezt a nép becsapásának, agymosásnak éreztem. Semmi közünk a Valentin-naphoz, miközben sok magyar értékünk van, amelyeket teljes lélekkel lehet ünnepelni. Úgy gondoltam, kiváló Bálintjaink vannak, csak a XVI. században Balassi mellett Bakfark, emeljük őket a fénybe. Emellett úgy láttam, hogy hiába, hogy már hat-hét évvel túl vagyunk a rendszerváltozatás kezdetén – az első kardot 1997-ben adtuk át -, még mindig az előző rendszer ízlésvilága szerint adja a kitüntetéseket az állam. Kell egy szuverén díj – gondoltam.
Kik kaphatják meg a díjat és hogyan kutatjátok fel a díjazásra méltókat?
A magyar poétának járó kardot a legjobb magyar költők kaphatják. A sok év alatt az a módszer kristályosodott ki – másoknak is ajánlani tudom -, hogy a költők tesznek javaslatot, és a kuratórium dönt a javasoltak közül választva. Noha senki nem tudja, mi az a demokrácia, ez a módszer közelít hozzá, mert így senkinek nincs teljhatalma. A költők nyakig benne vannak az irodalmi életben, tehát ők javasoljanak. Arra a költők nem alkalmasak, hogy döntsenek is – majd emlékirataimban megírom, hogy miért -, így a kardtestület dönt. A döntést az utóbbi években novemberben az MTI hozza nyilvánosságra, és soha nem kapok annyi gratulációt, mint az ezt követő hetekben: sok irodalmár helyesli az adott évi poéta kiválasztását. A külföldi műfordítókat én választom ki úgy, hogy én kérem föl őket: fordítsanak Balassi-verseket is. Ma már konkrét biztatás nélkül senki nem fordítana Balassit a világban. Azaz Balassi ezekben az években válik világhírűvé a Balassi-kardnak köszönhetően. Utóbb a műfordítók mindig megköszönik: de jó, hogy felhívtuk a figyelmét Balassira, a jövőben is átkölt verseket tőle.
Mennyire érezhető, tapasztalható, hogy a díj bármilyen mértékben is segíti Balassi Bálint megismertetését határainkon kívül?
Hatalmas mértékben érezhető ez. 430 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Balassi-költeményeket arab nyelvre fordítsanak. Mi 15 millióan vagyunk, ők 450 millióan. Tehát a kairói mester, Abdallah Al Naggar nagy közönség előtt nyitotta ki ezt a magyar – s egyben európai – értéket. Abdallah sok kétnyelvű – magyar-arab – könyvet vitt ki magával, Szavak ösvényein a magyar címe, és ott, Kairóban egyetemeknek, szerkesztőségeknek átadta ezeket. Balassi tehát belépett az arab irodalmi életbe. Ross Gillett ausztrál műfordító soha nem hallott Balassiról, boldogan fordította le négy költeményét egy ausztráliai magyarunk segítségével. Megbirkózott a feladattal a Sao Pauló-i Nelson Ascher és a Montreal-i Farkas Endre György is – mindketten kivándorolt magyarok gyermekei. Huszonöt külföldi műfordító utazott a magyarok fővárosába, hogy kinyújthassa kezét Balassi szablyájáért. Az egyetlen magyar díj a Balassi-kard, amely mind az öt kontinensre eljutott.
Egy lexikon általában olyan ismereteket tartalmaz, amelyeket sokan használhatnak. Mennyire szolgálja ezt a célt az a lexikon, amelyben nem csak a díjazottak rövid nacionáléja kapott helyet, de minden, ami a díjjal kapcsolatba hozható?
Nagyon érdekes tudatosítani, hogy Balassi Bálint milyen hatalmas vonzerőt gyakorol mind a mai napig. Kik akartak csatlakozni a folyamathoz. Zeneszerzők – akik Balassi-verset öltöztettek dallamba -, szavalók, rajzoló gyerekek, szobrászok, kórusok, hangszeres zenészek, kardkovács, oklevélkészítő, szlovén pap, osztrák-horvát püspök, kalocsai érsek, és így tovább. Milyen helyszínekre jutott el a Balassi-mise: Esztergom, Bécs, Kismarton, Temesvár, Szabadka, Lendva, Szeged és a többi. Fontosak azok az értékek is, amelyeket a Balassi-folyamat hozott felszínre: nemesség, vitézség, kardceremónia, kardszentelő mise, borseregszemle, hazaszeretet, és így tovább. Mindezek különlegessé teszik a lexikont. Talán különleges az is, hogy teljes egészében én írtam, ennélfogva egységes a stílus, és valóságos lexikonregényként olvashatja az érdeklődő: így remélhetőleg bizonyos irodalmi élményhez is jut okosodás közben.
Amikor a díjról beszélsz, mindig Balassi-folyamatról szólsz. De mi ez a folyamat, mit értsünk a kifejezés alatt?
Ezt már hosszú évekkel ezelőtt megírtam, nyilvánosságra hoztam, és a szöveget teljes egészében beletettem a lexikonba, így hangzik: Európai Balassi-folyamat: Fedezd föl saját kultúrád jelmondattal Molnár Pál által indított művelődési kurzus. Földrészünk társadalmai mind jobban felismerik, hogy évezredes művelődésük, művészetük óriási érték. Élményeket ad, erőt közvetít a mai kihívások megválaszolásához, megerősít bennünket napi fáradozásaink közepette. Nem kell távolban keresgélnünk, itt előttünk fekszenek a kincsek, szinte le sem kell hajolnunk értünk: kéznyújtásnyira vannak. Az európai kultúra örök értékei teszik európaivá a mai társadalmakat szerte a kontinensen. Mind többen ismerik fel az ibér félszigettől a Baltikumig, Ciprustól Izlandig, hogy Európának önmagából kell ihletet merítenie jövőjének alakításához. Egyre számosabb művész, tudós, impresszárió keresi a kultúra fényes kincseit, az ezekben rejlő eleven erőt azért, hogy felmutassa Európa önazonosságát. Ez az értékfeltárás, mindennapi erőfeszítés, kapcsolatszövés maga az európai Balassi-folyamat. Balassi Bálint a XVI. század második felében élt Európa kellős közepén. Kortársa volt Shakespeare-nek és Cervantesnek – ez utóbbi spanyol íróhoz hasonlóan ő is harcolt az oszmánhódítás ellen, és ebben a háborúban halt hősi halált.
Csendélet a XXX. kardceremónián a Központi Papnevelő Intézet dísztermében - Szabados Zsuzsanna felvétele
Balassi a nyugat-európai újlatin költészetet tanulmányozta, fordított verset magyarra latinból, lengyelből, sőt: a katonai ellenség nyelvét mesterien ismerve: a török irodalomból is. Igazi európai ember volt a XVI. században. Az ő költészetét és az ő magatartását, mély európaiságát idézi fel a Balassi Bálint-emlékkard Budapesten immár harminc éve. A magyar költők mellett immár – huszonegy országból, öt földrészről – huszonegy külföldi műfordító vette át a kardot, amelyet az egykori végvári szablyák mintájára kovácsol egy mai mester, tisztelegve Balassi költészete előtt, egyben kifejezve azt is, hogy ma is azt ez európai gondolkodásmódot eleveníti, amelyet négy és fél évszázaddal ezelőtt a magyar Balassi Bálint jelenített meg a közép-európai térségben. Az európai Balassi-folyamat, azaz a társadalmak belső értékkeresése, a saját kultúra örömteli és bátor vállalása napról napra gazdagodik a földrészen. És e folyamat előrevivői mind szélesebb körben megtalálják egymást, s nemcsak örülnek egymás sikereinek, hanem kölcsönösen büszkék is azokra.
Az, hogy az elismerés mit jelent a díjazottaknak, legalábbis sejthető. De mit jelent ez neked? Mit kaptál te az általad alapított díjtól?
Meglehetősen sokat jelent, mert úgy fogom fel, hogy a földbolygón eltöltött eddigi évtizedeim alatt letettem valamit az ország asztalára. Nemzetközi irodalmi díj, amely benne van a Nobel-díj utáni első ötben. Mind az öt kontinensre eljutott, ebben egyedülálló a magyar díjak között. A díj irodalomszervező ereje egyedülálló a magyar irodalomtörténetben: ennek köszönhetően fordíttatott le számos Balassi-vers arabra, örményre, csehre, szlovénre, oszétre, macedónra, és komoly minőségben angolra – azon belül Erzsébet-kori angolra -, és még számos nyelvre. Kétnyelvű, sőt többnyelvű kötetek jelentek és jutottak el távoli irodalombarátokhoz. Legnagyobb kincsünk, a magyar nyelv értéke is emelkedett szerte a világban.
Végül: hol és ki juthat hozzá a kiadványhoz?
Óriási irodalomtörténeti tett, hogy a Kairosz a hatodik Balassi-kard könyvként ezt a különleges értéket, a Balassi-kard lexikont is hozzáférhetővé tette. Ez a kiadó juttatta el a köteteket többek között a Líra könyvkereskedő céghez – szülővárosomba, Gyöngyösre is, amely városban a Balassi-kard ötlete a fejemből kipattant -, azaz minden komoly könyvesboltban megvásárolható a kötet.







