Nacsa Lőrinc: határon innen és túl, minden magyar számára óriási a tétje az április 12-i választásnak
Szerző: Gondola
2026. február 27. 05:06
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkárral a határon túli magyarlakta területek legfontosabb sorskérdéseiről, a feszült magyar-ukrán viszonyról és az áprilisi választás valódi tétjéről kérdeztük.
Onnét lehet tudni, hogy a kommunisták még mindig jelen vannak a közéletben, hogy ismét kampánytémává vált a külhoni magyarok szavazati jogának elvétele (nagyjából két szimbolikus parlamenti mandátumról van szó). Mit szól ehhez így három és fél évtizeddel a rendszerváltás után? Kinek az érdeke ez?
A baloldal ezúttal sem hazudtolta meg önmagát: ugyanazt az ízléstelen kampányt folytatják, mint amit az elmúlt több mint húsz évben képviseltek. A DK ismét abból remél politikai tőkét kovácsolni, hogy a határon túli magyarok szavazati jogának elvétele mellett kampányol. Teljesen abszurd választási csalásnak nevezni egy olyan gyakorlatot, amely teljes mértékben összhangban van az európai uniós joggal, nem beszélve arról, hogy ezzel a nemzet egységét próbálják meg aláásni, amit határozottan elutasítunk.
Mi továbbra is kiállunk amellett, hogy nincs első- és másodrendű állampolgárság – a nemzet közös ügyeibe minden magyarnak ugyanolyan beleszólása kell, hogy legyen. Ezt egyébként az elmúlt 16 évben a magyar választópolgárok is kinyilvánították: négy választáson is nyilvánvalóvá tették, hogy nem kérnek a baloldalból, nem kérnek a DK-ból.
Ennélfogva a mostani hangulatkeltés és külhoni magyarok elleni uszítás sem fog célba érni. Ez is csupán egyike a DK választások előtti kétségbeesett próbálkozásainak. A gusztustalan gyűlöletkeltés helyett azt javasoljuk Dobrev Klárának és csapatának, hogy inkább próbáljanak meg tanulni a külhoni magyaroktól, legfőképp hitet és hazaszeretetet. Rájuk férne.
A napokban jelent meg Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ifjúsági szervezeti elnökének felhívása: "Újabb határt lépünk át: a holnapi napra akár 18 órás áramkimaradásra lehet számítani. (...) Nincs fűtés. Nincs víz. Nincs fény." Közben újabb és újabb magyar emberek halnak meg az oroszok és ukránok közti háborúban. Mit gondol erről, milyen lehetőségei vannak itt a magyar kormánynak?
A kárpátaljai magyarság rendkívül nehéz időszakot él meg. A tél kellős közepén napi 18-20 órás áramkimaradások mellett kell boldogulniuk, a háború borzalmai pedig egyre inkább érezhetővé válnak Kárpátalján is, és sok esetben az ott élő nemzettársaink is közvetlen elszenvedőivé válnak a véres konfliktusnak. Az utóbbi hetekben már szinte napi rendszerességgel hallunk újabb magyar áldozatokról, akik a kényszersorozások következtében vagy a fronton veszítik életüket.
A magyar kormány részéről amellett, hogy minden lehetséges fórumon felhívjuk a figyelmet a háború borzalmaira és a béke fontosságára, minden egyes elhunyt magyar katona családjának anyagi segítséget nyújtunk. Folyamatos az egyeztetés a kárpátaljai magyarságot érintő legfontosabb kérdésekről, és természetesen mindenben segítjük a kárpátaljai magyar közösséget. A legnagyobb segítség és a végleges megoldás azonban – amint azt a kárpátajai magyarság vezetői is számtalanszor elmondták – a béke lenne.
A felvidéki magyarság körében évtizedek óta nem látott csalódás- és felháborodás-hullám söpört végig a Beneą-dekrétumok "megkérdőjelezését" börtönnel büntető törvénymódosítás miatt. Ide tartozik például az is, ha valaki tiltakozni mer amiatt, hogy magyarként vagy németként "kollektív bűnösnek" nyilvánították, és még ma is elkobozzák a földjeit, ingatlanjait, családi örökségét. Hogy történhet ilyen napjaink Európájában?
A Beneą-dekrétumok nemcsak kisebbségi-, hanem emberi jogi szempontból is elfogadhatatlanok. Hihetetlen, hogy a 21. századi Európában még mindig a kollektív bűnösségre hivatkozva kobozhatnak el földeket.
A magyar kormány részéről mindig is következetesen kiálltunk a felvidéki magyarság mellett ebben a kérdésben is. Folyamatos egyeztetéseket folytatunk a Magyar Szövetséggel és jogi segítséget nyújtunk azoknak a felvidéki magyaroknak, akiket a Benes-dekrétumok és a legutóbbi törvények alkalmazása miatt hátrány ér.
Ön szerint ez a tragikus helyzet elvezethet esetleg a felvidéki magyar politikai képviselet, a Magyar Szövetség megerősödéséhez, Duray Miklós eszmeiségének újjáéledéséhez?
A Magyar Szövetség kiállása ebben az ügyben példaértékű. Megmutatkozott, hogy van egy erős érdekképviseleti szerv Szlovákiában, amely kiáll a felvidéki magyarság jogaiért, felemeli szavát a jogfosztások ellen, és mindenütt a magyarság érdekeit képviseli. Úgy vélem, ez önmagában is egy előremutató tendencia, és biztos vagyok benne, hogy az ott élő magyar választópolgárok számára is pozitív üzenetet hordoz, amely, bízunk benne, megmutatkozik egy jövőbeni parlamenti választás során is. Mi innen, Budapestről örülünk annak, hogy a felvidéki magyarokat egy olyan párt képviseli, amely nem riad vissza a konfrontációktól sem, és ki mer állni a közösségéért.
Magyarországról nézve, ahol a kormányok általában kitöltik a mandátumukat, nehéz követni a román belpolitikai fejleményeket: kormányválságokat, cseréket, érvénytelenített választásokat. Ön szerint melyek most a romániai magyarság legfontosabb sorskérdései, hogyan tudja ezt előmozdítani az RMDSZ vagy a magyar kormány? Mekkora veszélyt jelent a kisebbségi magyarságra nézve a szélsőséges AUR felemelkedése?
Az RMDSZ az utóbbi évek romániai választásain hatalmas sikereket tudott elérni, és nem mellesleg az, hogy ma Romániának nem szélsőséges, magyargyűlölő elnöke van, az nagyban köszönhető az RMDSZ választások előtti mozgósításának és sokéves munkájának.
A teljes romániai lakosságot nézve a magyar lakosság aránya nem nagy a maga 6 százalékával, és mégis van képviseletük, sőt, olyan képviseletük van, amely ma kormányzó erő. Az RMDSZ rendszeresen ad miniszterelnök-helyettest, minisztereket, államtitkárokat a román kormányban, és ebből a magyarság jelentősen profitál. Persze, a nagyobb hatalom nagyobb felelősséggel is jár, az RMDSZ-nek számos küzdelmet kell megvívnia a belpolitikában, azonban ebből a pozícióból sokkal jobban tudja képviselni és érvényesíteni a romániai magyarság érdekeit.
Ez pedig számunkra is előnyt jelent, hiszen a nemzetpolitikában a legfontosabb célkitűzésünk, hogy megerősítsük a külhoni magyar közösségeket. Az RMDSZ-szel együttműködve hatalmas sikereket tudtunk elérni az elmúlt 16 évben, amely mindenütt tetten érhető Erdélyben.
A Vajdaságban nyugalom van? Hogyan lehetne még esetleg javítani az ottani magyarság helyzetén?
A Magyarország és Szerbia közötti baráti kapcsolat és együttműködés az utóbbi években jelentősen megerősödött, mondhatnánk, sosem volt még ennyire jó a viszony a két ország között, mint ma. Ez azért is rendkívül fontos, mert ebből nemcsak a két ország, hanem a vajdasági magyar közösség is profitál, persze ezért ők is nagyon sokat tettek, kiemelten Pásztor István elnök úr, a VMSZ néhai elnöke.
A Kárpát-medencében itt sikerült a legmesszebb jutni az önrendelkezésben. Ebben pedig hatalmas szerepe volt a vajdasági magyarok szervezettségének, ami ma is talán a legnagyobb erőforrásuk.
A nemzetpolitikában az összefogásnak hatalmas ereje van – ezt látjuk és tapasztaljuk is, hiszen mindenütt, ahol erős a közösségi összefogás, ott nagy eredmények születnek. Ezért is lett nemzetpolitikánk első és legfontosabb sarokköve a nemzeti összetartozás megerősítése. Ha ez megvan, minden adott a közös építkezéshez. A vajdasági magyarság a legjobb példa erre.
Ön szerint mi az április 12-i választás legnagyobb tétje, a teljes magyar nemzet számára?
Most valóban veszélyes időket élünk: a szomszédunkban háború pusztít, az európai vezetők pedig ahelyett, hogy a békekötésre törekednének, rendkívül veszélyes üzeneteket fogalmaznak meg, mondhatnánk, háborús pszichózisban szenvednek. Mi elfogadhatatlannak és a végletekig felelőtlennek tartjuk ezeket a megnyilvánulásokat, ahogy azt is, hogy Brüsszel minden erejével azon van, hogy megpróbálja ránk erőltetni háborús álláspontját.
Mindeközben Ukrajna politikailag próbálja zsarolni Magyarországot a Barátság kőolajvezeték leállításával, és egyértelműen beavatkozik a magyarországi választási kampányba.
A napnál is világosabb, hogy Brüsszel és Kijev összefogott, hogy április 12-én Magyarországon olyan erő kerüljön hatalomra, amely nem akadályozza, hanem segíti őket terveik megvalósításában, és szó nélkül végrehajtja a brüsszeli parancsokat. Nem fogjuk hagyni, a zsarolásnak pedig nem fogunk engedni. Éppen ezért az idei választás sorsdöntő. Csak akkor tudunk kimaradni a háborúból, ha Magyarországnak továbbra is olyan kormánya van, amely nemet tud mondani a brüsszeli nyomásgyakorlásra. Erre ma egyedül a Fidesz-KDNP képes.
Az összmagyarság számára is óriási a tét, hiszen az elmúlt 16 év nemzetpolitikája forog kockán. 2010 óta óriási eredményeket értünk el a külhoni magyarsággal közösen, a magyar állampolgárság megadásától kezdve az oktatási és kulturális intézményrendszer megerősítésén át a gazdasági programokig. Az egész magyar nemzet érdeke, hogy az az erő maradjon kormányon, amely ezt a munkát biztosan folytatni fogja, ez pedig egyedül a Fidesz.KDNP.
- Ajánlott tartalmak
- Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő: a csehszlovák utódállamok alapja a beneąi jogfosztás-kifosztás
- Nacsa Lőrinc: A DK visszatért a külhoni magyarok elleni hergelés legsötétebb időszakához
- Semjén Zsolt Gubík Lászlóval, a felvidéki magyarok vezetőjével egyeztetett az elfogadhatatlan Beneą-dekrétumokról
- Nacsa Lőrinc Kárpátaljáról: A kihívások nem szétszakítanak, hanem megerősítenek
