Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott: ígéretek, fenyegetések, kérdések

Magyar Péter a 2026-os országgyűlési választásokat követően tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján részletesen ismertette a választás jelentőségét, az eredmények értelmezését és a tervezett kormányzati irányokat. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy Magyarország és a magyar emberek „történelmet írtak”, mivel egy sorsdöntő választáson példátlan mértékű felhatalmazást adtak a Tisza Pártnak. Kiemelte, hogy a több mint 3,3 millió szavazat és a várható kétharmados parlamenti többség nemcsak politikai siker, hanem rendkívüli felelősség is.

 

Részletesen kitért arra, hogy a jelenlegi adatok szerint a 199 fős Országgyűlésben 138 képviselőjük lesz, de a még hátralévő szavazatszámlálások után ez akár 141–142 mandátumra is nőhet. (Jelenleg, 98,22%-os feldolgozottságnál 136 mandátumnál tartanak). Hangsúlyozta, hogy ilyen erős felhatalmazást korábban még egyetlen párt sem kapott Magyarországon.

A beszéd jelentős részében élesen bírálta a korábbi kormányzati rendszert és a Fidesz működését (miközben sok mindenben látszólag hasonlóan gondolkodik, és számos kormányzati kezdeményezés folytatására tett ígéretet). A pártot „állampártnak” nevezte, és azt állította, hogy a választási eredményeket egy több százmilliárd forintos propagandagépezet, valamint az állami intézményrendszer politikai célú felhasználása torzította. (Miközben arról nem beszélt, hogy ő milyen külföldi támogatásokat kapott). Szerinte ha ezek az eszközök nem álltak volna rendelkezésre, a kormánypárt jóval gyengébben szerepelt volna. Úgy fogalmazott, hogy a választók nemcsak a kormányt, hanem a teljes politikai elitet elutasították.

 

A kormányalakítás kapcsán sürgette a gyors lépéseket, és felszólította Sulyok Tamás-t, hogy mielőbb hívja össze az új parlament alakuló ülését, lehetőleg a törvényi határidő előtt. Egyben azt is kérte, hogy mint a választás győztes pártjának vezetőjét, minél hamarabb bízza meg kormányalakítással. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nincs vesztegetni való ideje, mert az ország több területen is nehéz helyzetben van. (Például a Brüsszel által önkényesen visszatartott források miatt, amelyek kifizetését politikai döntésekhez kötik).

 

Programjának középpontjában a korrupció elleni fellépés áll. Bejelentette, hogy csatlakozni kívánnak az Európai Ügyészséghez, létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt, és széles körű vizsgálatokat indítanak a korábbi nagy értékű állami szerződések, közbeszerzések és pénzügyi döntések ügyében. Külön kiemelte, hogy minden tízmilliárd forint feletti közbeszerzést utólag is vizsgálhatnak. A korrupciót nem elvont problémának, hanem a társadalomtól elvont konkrét forrásokként írta le, amelyek hiányoznak például az egészségügyből vagy a szociális ellátórendszerből.

 

A demokratikus intézményrendszer helyreállítását is kulcsfontosságúnak nevezte. Ígéretet tett a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítésére, valamint arra, hogy korlátozzák a miniszterelnöki hatalmat, például azzal, hogy alkotmányos szinten maximum két ciklusban határozzák meg a tisztség betöltésének idejét. Kiemelte, hogy nem kívánják jogállamellenes eszközökkel helyreállítani a jogállamot, hanem törvényes keretek között hajtják végre a változtatásokat.

 

A kormányzati struktúra átalakításáról szólva elmondta, hogy a jelenlegi „csúcsminisztériumok” helyett szakminisztériumokat hoznak létre. Külön egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi és vidékfejlesztési tárca is lesz, valamint átalakítják a gazdasági irányítást. A kormány működését csapatmunkaként írta le, ahol a miniszterelnök inkább koordináló szerepet tölt be.

 

Külpolitikai kérdésekben hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió és a NATO elkötelezett tagja marad. Ugyanakkor pragmatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat kíván fenntartani minden országgal, beleértve Oroszországot és más nagyhatalmakat is. Kiemelte, hogy Magyarország békepárti, és nem kíván részt venni konfliktusok eszkalálásában. Az energiaellátás kapcsán a diverzifikáció fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor elismerte a földrajzi és gazdasági realitásokat, így az orosz energiaforrások szükségességét is. (Akkor most ő is Putyin bábja lenne?) 

 

A belpolitikai működés kapcsán azt ígérte, hogy a politika közelebb kerül az emberekhez: a döntéshozatalba bevonják a társadalmat, akár népszavazások, akár online konzultációk révén. Úgy fogalmazott, hogy a politikát szolgálatként értelmezik, és vissza kívánják adni az embereknek.

 

Kitért arra is, hogy vizsgálják a korábbi kormányzati időszakban kötött nemzetközi szerződéseket, hiteleket és megállapodásokat, amelyek részletei szerinte sok esetben nem átláthatók. Állítása szerint az átadás-átvétel során az egyik legfontosabb feladat ezek feltárása lesz.

 

A beszéd végén hangsúlyozta, hogy egy új korszak kezdődik Magyarországon: egy olyan időszak, amelyet az átláthatóság, a szakmaiság, az európai elkötelezettség és a nemzeti érdekek képviselete egyaránt jellemez. Úgy fogalmazott, hogy a magyar emberek döntése világos: változást akarnak, és ezt a változást a Tisza-kormány végre is fogja hajtani.