Azok a közösség tudnak megmaradni, amelyek maguk is gazdagítják a magyar kultúrát

Szerző: MTI; Gondola
2025. december 21. 05:04
A saját agytröszttel rendelkező, önállóan gondolkodó közösségek, amelyek a teljes - a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig terjeszkedő - magyar kulturához sorolják magukat, nemcsak fennmaradnak, hanem sokasodnak is.

Azok az államhatáron túli, de nemzethatáron belüli közösségek, amelyek maguk is, saját szellemi erőforrásaikból fejlesztik, gazdagítják, csinosítják a magyar kultúrát, biztosan fennmaradnak. 

Azok a közösségek, amelyekben még jelen van és erős a hit, jobban meg tudnak maradni - hangsúlyozta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki szombaton a horvátországi Nagybodolyán részt vett

a megújult Szent Anna katolikus templom átadásán.

Hozzátette: ugyanúgy, ahogy a magyarországi nemzetiségek megmaradása érdekében az oktatás, a nevelés és a kultúra mellett óriási szerepe van a hitnek, hiszen mindazok a Magyarországon élő nemzetiségi közösségek is sokkal inkább megmaradnak, ahol jelen van a hit, úgy a határon túl élő magyar közösség szempontjából is fontos a hit.

"Éppen ezért nemcsak oktatási, nevelési, kulturális támogatással segítjük a határon túli magyarokat, így a horvátországi magyarokat is, hanem a hitéletüknek a megtartásában is" - húzta alá.

A nagybodolyai Szent Anna-templom felújítását

a magyar kormány 100 millió forinttal, a horvát kormány pedig mintegy 64 millió forinttal támogatta.

Soltész Miklós kiemelte, hogy a közös projekt egy olyan időszakban valósul meg, "amikor adott esetben magukkal a horvát politikai vezetőkkel sem tudunk mindenben egyetérteni". "Máshogy gondolkozunk európai ügyekről, így a háborúról, máshogy gondolkozunk a különböző európai közös finanszírozásokról, például Ukrajna finanszírozásáról, és több dologban is más a véleményünk, és máshogy is cselekszünk, de összességében a kereszténységnek a tanításában, a kereszténység fontosságában,

a hit megtartó erejében mindannyian hiszünk és közösen is gondolkodunk" - részletezte.

Soltész Miklós elmondta, hogy egy sokat szenvedett közösségről van szó, amelynek hatalmas erőt ad, és fontos üzenetet közvetít a több száz éves, gyönyörű Szent Anna-templomnak a felújítása.

Az államtitkár rámutatott, hogy amennyire természetes a magyar kormány számára, hogy a határon túli magyarokat támogatja, ugyanannyira természetes az is, hogy a magyarországi horvátok is minden lehetőséget megkapnak, és ez pozitívan hat a két ország közötti kapcsolatra.

A tavasszal esedékes magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatban Soltész Miklós kiemelte: fontos, hogy "a határon túli magyarok is lássák, kik azok, akik kiállnak mellettük évtizedek óta, és

kik azok, akik másodrendű vagy harmadrendű honfitársaiknak tekintik a határon túl élő magyarjainkat".

Véleménye szerint "a baloldali gondolkodást és mentalitást képviselő Tisza Párt" legszívesebben elfelejtené a határon túli magyarokat, a választójogot is megvonná tőlük, és visszatérne a 2010 előtti politikához. Az államtitkár szerint viszont a határon túli közösségek "felismerik, hogy kik azok, akikre számíthatnak, kik azok, akik nemcsak anyagi szempontból, hanem emberi szempontból is,

lélek szempontjából is hozzájuk sokkal inkább kötődnek".

Borítókép: Nagybodolya, 2025. december 20. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a horvátországi Nagybodolyán a megújult Szent Anna katolikus templom átadásán 2025. december 20-án. A templom felújítását a magyar kormány 100 millió forinttal, a horvát kormány pedig mintegy 64 millió forinttal támogatta. MTI/Kacsúr Tamás

Podcast