Orbán Viktor: A magyar választók a döntés pillanatában racionálisan mérlegelnek
Szerző: Gondola
2025. december 15. 09:35
A miniszterelnök szerint egy zajos, történelmi léptékű átalakulásokkal terhelt időszakban élünk, amelyben a kormányzás fő mércéje a biztonság, a tapasztalat és a kormányképesség.
Orbán Viktor a Mandinernek adott interjújában (Lentulai Krisztián) egyaránt foglalkozott belpolitikai, külpolitikai és átfogóbb társadalmi kérdésekkel, valamint az ellenzék részéről nagy visszhangot kiváltó Szőlő utcai javítóintézetben történt bántalmazásokról is elmondta őszintén a véleményét. A miniszterelnök szerint egy zajos, történelmi léptékű átalakulásokkal terhelt időszakban élünk, amelyben a kormányzás fő mércéje a biztonság, a tapasztalat és a kormányképesség.
A „zajos” 2025. év politikai csatái adventben sem csitulnak
Orbán Viktor szerint 2025 nem tekinthető hagyományos választás előtti évnek. Bár a politikai zaj ilyenkor megszokott, állítása szerint most több, egymást erősítő tényező tette különösen hangossá az időszakot.
A legfontosabbnak a globális átalakulást nevezte, amelyet Donald Trump újbóli hivatalba lépése indított el. Szerinte ez nem pusztán személycsere volt az Egyesült Államok élén, hanem egy korszak lezárása és egy új világrend kibontakozásának kezdete.
Úgy látja, ezek a változások az elmúlt egy évben gyorsultak fel, és alapvetően határozzák meg a következő időszakot.
Miért érdeklődnek az emberek a külpolitika iránt?
A miniszterelnök szerint téves az a feltételezés, hogy a vidéki, egykori iparvárosok lakóit csak a saját közvetlen problémáik érdeklik. Tapasztalatai alapján ezekben a közösségekben is élénk és tájékozott érdeklődés mutatkozik a nemzetközi folyamatok iránt.
Ennek egyik oka történelmi:
a magyar társadalomban mély tapasztalat él arról, hogy a világpolitikai események előbb-utóbb közvetlenül érintik az országot, gyakran negatív következményekkel. A 20. század történelmi traumái különösen érzékennyé tették a közvéleményt a nagyhatalmi mozgásokra.
A másik ok szerinte az, hogy sokan érzik: valami szokatlan, mélyebb átalakulás zajlik a világban, még akkor is, ha ezt nem tudják pontosan megfogalmazni. Ez az érzés fokozza az érdeklődést a külpolitika iránt.
Külpolitika és a mindennapi élet metszéspontja: a rezsicsökkentés
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a külpolitika ma már nem elvont kérdés, hanem közvetlenül megjelenik az emberek mindennapjaiban, különösen az energiaárakon keresztül.
A Washington–Moszkva–Isztambul irányú diplomáciai kapcsolatok szerinte kulcsszerepet játszanak abban, hogy Magyarország az európai összevetésben alacsony rezsiköltségeket tudjon fenntartani.
A rezsivédelemről elismerte, hogy piaci értelemben torzító állami beavatkozás, ugyanakkor ezt nem problémának, hanem az állam természetes feladatának tekinti. Véleménye szerint ott kell beavatkozni, ahol a piaci folyamatok az emberek ellen dolgoznak. Ezzel szembeállította a baloldali-liberális megközelítést, amely szerinte elitista módon az alkalmazkodás terhét az emberekre hárítaná.
Háború, NATO és az amerikai–európai ellentét
A nemzetközi biztonságpolitika kapcsán Orbán Viktor különösen aggasztónak nevezte Mark Rutte NATO-főtitkár világháborús párhuzamait. Úgy vélte, hogy ezek a kijelentések történelmi traumákat idéznek fel, és súlyuknál fogva rendkívül veszélyesek.
Szerinte új helyzet alakult ki, amelyben az Egyesült Államok békéről beszél, míg Európa egyre inkább háborús logikát követ. Ilyen nyílt ellentétet a transzatlanti szövetségen belül korábban nem lehetett látni a szomszédságunkban zajló háború ügyében.
Különösen súlyos lépésnek nevezte a befagyasztott orosz devizatartalékok felhasználását, amelyet hadüzenettel egyenértékűnek tart. Álláspontja szerint ez nem pusztán gazdasági döntés, hanem a háborúba való közvetlen belépés kockázatát hordozza, beláthatatlan következményekkel.
Digitális Polgári Körök = digitális honfoglalás
Orbán Viktor a Digitális Polgári Köröket egyfajta civil „digitális honfoglalásként” jellemezte. Szerinte a kezdeményezés legfontosabb eredménye, hogy a jobboldali érzelmű magyarok nem érzik magukat egyedül az online térben, amelyet korábban egy hangos kisebbség uralt.
Úgy véli,
a közéleti viták súlypontja egyre inkább a digitális térbe helyeződik át, ezért ott is szükség van szervezett, kulturált jelenlétre. Hangsúlyozta, hogy ez nem pártpolitikai projekt, hanem nyitott közösségi tér.
A politikai alkalmazkodást egy futballhasonlattal írta le: a játék alapjai ugyanazok maradnak, de aki pályán akar maradni, annak új eszközöket és képességeket kell elsajátítania. Szerinte a vezetők feladata, hogy az átalakulások során mindenki megtalálja a helyét a közösségen belül.
A választási kampányok sajátos logikája
Orbán Viktor szerint a választási kampányok elején gyakran látszik a baloldal szervezettsége és hangereje, de a kampány végére a lényegtelen elemek kiszorulnak, és a kormányképesség válik döntővé. Úgy véli,
különösen bizonytalan nemzetközi környezetben az emberek a biztonságot, kiszámíthatóságot és tapasztalatot részesítik előnyben.
A Tisza Párt körüli lelkesedést inkább átmeneti érzelmi állapotnak nevezte, amely szerinte nem tartható fenn a választás napjáig. Tapasztalatai alapján a magyar választók a döntés pillanatában racionálisan mérlegelnek.
A Szőlő utcai javítóintézet ügye
Orbán Viktor világossá tette, hogy a Szőlő utcai intézmény speciális, börtönszerű környezet, ahol súlyos bűncselekményeket elkövetett fiatalkorúakat helyeznek el. Elismerte, hogy
az ott dolgozók rendkívül nehéz körülmények között végzik munkájukat, ugyanakkor hangsúlyozta: ez semmilyen esetben nem igazolhat jogsértő vagy embertelen bánásmódot.
A felvételeken látható esetet nem szakmai hibának, hanem egyértelmű bűncselekménynek nevezte. Kiemelte, hogy még elítélt vagy fogva tartott fiatalkorúakkal szemben sem megengedhető az ilyen bánásmód, mert az emberi méltóság és a jog védelme alapelv, amelyből nem lehet engedni.
A kormány felelősségének nevezte, hogy az állam által működtetett intézményekben rend és jogszerűség legyen. Ennek részeként az összes javító-nevelő intézet irányítását a büntetés-végrehajtás hatáskörébe helyezték, és rendőri vezetőket neveztek ki. A cél szerinte a hasonló esetek megelőzése és a közbizalom helyreállítása.
Orbán Viktor az ügy politikai kezeléséről is beszélt: természetesnek tartja, hogy az ellenzék politikai támadásokra használja az esetet, ez a demokratikus verseny része. A kormány feladata azonban szerinte nem a vita, hanem annak biztosítása, hogy még a fogva tartott fiatalkorú bűnelkövetők is emberséges bánásmódban részesüljenek, és valódi esélyük legyen a társadalomba való visszatérésre.
Az interjú végén Lentulai Krisztián Orbán Viktor „önkritikát” kért Orbán Viktortól, aki erre tréfásan megjegyezve, hogy azt meghagyja az ellenzéknek. Az év egyetlen személyes fájó emlékeként a 96. percben elveszített magyar-ír futballmérkőzést említette.
Címkék:
