Attila hun vezér a Magyar Nemzeti Múzeumban
Szerző: Molnár Judit
2026. január 31. 07:09
Néhány napja újabb nagyszabású kiállítás vár bennünket, most épp a Magyar Nemzeti Múzeumban: Attila. Valószínűleg nincs ember e hazában, aki e név hallatán nem azonnal a hunok királyára asszociálna.
Tanultunk is róla, mítoszokat is olvastunk róla, az állítólag megtalált sírjáról, valamint a tudósokról, művészekről, akik megörökítették őt, és persze a szájhagyományban említett kardjáról és halálának körülményeiről. Azonban bizonyára még ma is sok kérdés vár megválaszolásra vele kapcsolatban. Ez a nagyszabású, sok ország még több múzeumának anyagából, valamint a magyar kormány támogatásából és a Magyar Turán Alapítvány gyűjtéséből összeállított anyag mégis rengeteg új információval gazdagít minket. E pár sorral mindenkit biztatok a látogatásra.
Óriási jurta indítja a „túrát”. Aztán tájékozódhatunk a feliratokból. Megtudjuk, hogy az ázsiai Hun Birodalom felbomlása után a mintegy két évszázadig tartó vonulás és az azzal járó népkeveredés után az ázsiai és az európai hun korszak számos újdonságot és eltérést hozott felszínre.
Az európai Hun Birodalom Attiláig vezető története a 4. század közepe táján kezdődik – olvashatjuk a magyarázó szövegben –, amikor feltűntek a hunok a perzsa, majd a római diplomáciai látókörben. Aztán két évtized múlva már Európában voltak, majd hatalmukat kiterjesztették a Kárpát-medencéig. Attila birodalma Ázsiától a Rajna-vidékig terjedt. A legtöbbet Priszkosz görög történetíró tudott Attiláról, mert személyesen is találkoztak.
Attila valószínűleg az 5. század elején született, majd trónra került. Nemcsak nagy harcos volt, hanem valódi uralkodóvá is vált, aki zsákmányt és ajándékokat halmozott fel.
A Nyugat elleni támadásokat (Gallia, a rómaiak) csak élete vége felé kezdte, 453-ban halt meg. Állandó attribútumai (Isten ostora, sírjának „megtalálása”, Attila kardja) mesés történetekké váltak a képi hagyományban.
Személyét „Isten ostorának” nevezte a keresztény közösségek vétkei miatt Sevillai Szent Izidor 650 körül.
Alakja 1600 éve foglalkoztatja az emberiséget. És nem csupán a történelmet kedvelőket, hanem a művészeket is. Verdi operát írt róla, Szörényi Levente és Bródy János rockoperát, Corneille tragédiát, Dante az Isteni színjáték 7. körében szerepelteti, ahol bűnhődnie kell bűnei miatt.
A korábbi századokban alakját többen megfestették, Mátyás királyt hozzá hasonlították képeken. Lakomáját szintén többen megfestették, méghozzá birodalmának elitjével együtt, arany-és ezüsttárgyak tengerében. Film is készült róla a 20. században Anthony Quinn, a híres mexikói-amerikai színész főszereplésével, majd egy későbbi Attila, a hunok királya címmel. Magyarhonban Lotz Károly festette meg, Kós Károly pedig rajzaival örökítette meg. Bánffy Miklós Nagyúr című művét a Nemzeti Színház állította színpadra. Mindezekről a kiállításon láthatunk, hallhatunk további érdekes részleteket.
A kiállítás több tárlójában valódi kardok, arany- és ezüsttárgyak, ékszerek, korsók, zablák, egyéb használati eszközök láthatók Attila korából. Egymás sarkára tapostunk, hogy mindent láthassunk.
