A mieink két győzelemmel és egy döntetlennel jutottak tovább a csoportkörből, a középdöntőben pedig kedden 37-30-ra kikaptak az Európa-bajnok franciáktól, majd csütörtökön 29-26-ra nyertek Ausztria ellen.
2025. január 25. 19:49
A győztes magyar válogatott tagjai ünnepelnek a férfi kézilabda-világbajnokság középdöntőjében, a II. csoport harmadik fordulójában játszott Katar - Magyarország mérkőzés után Varasdon, a Varazdin Arenában 2025. január 25-én. A magyar válogatott 29-23-ra győzött és bejutott a negyeddöntőbe. MTI/Illyés Tibor
A magyar férfi kézilabda-válogatott teljesítette célkitűzését, a negyeddöntőbe jutást a világbajnokságon, mivel 29-23-ra legyőzte Katart a középdöntő utolsó fordulójában, a varasdi csoport szombati játéknapján.
Imre Bence kilenc, Szita Zoltán és Bóka Bendegúz négy-négy góllal, Palasics Kristóf 11 védéssel járult hozzá a sikerhez.
A magyarok két győzelemmel és egy döntetlennel jutottak tovább a csoportkörből, a középdöntőben pedig kedden 37-30-ra kikaptak az Európa-bajnok franciáktól, majd csütörtökön 29-26-ra nyertek Ausztria ellen.
A negyeddöntőt kedden játsszák Zágrábban, az ellenfél kiléte vasárnap válik ismerté.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
