"A szankciók jobban ártanak egyes európai országoknak, mint Oroszországnak, s azt is látjuk, hogy sok nyugat-európai vállalat és ország egyszerűen kikerüli a szankciókat" - leplezte le a nyugat-európai szélsőséget Szijjártó Péter.
2024. szeptember 28. 09:58
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ Közgyűlése 79. ülésszakának általános vitáján a világszervezet New York-i székházában 2024. szeptember 25-én. MTI/EPA/Olga Fedorova
A nemzetközi politikának vissza kell térnie a kölcsönös tisztelet talajára, és újfent előtérbe kell kerülnie a diplomáciának, kizárólag ez vezethet el az ukrajnai háború lezárásához is - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.
A tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország már két és fél éve az ukrajnai háború szomszédságában él, közvetlenül szembesülve annak a negatív hatásaival.
"Másfél millió menekült érkezett hazánkba, az infláció az égbe szökött, és még mindig ezer olyan iskola van Magyarországon, ahova menekült gyerekek járnak" - sorolta.
"És ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, akkor azt hiszem, nyilvánvaló, hogy a válasz, amit a globális és európai közösség próbált adni, nem hozta el a békét, nem hozott minket közelebb hozzá" - mondta.
"A szankciók jobban ártanak egyes európai országoknak, mint Oroszországnak, s azt is látjuk, hogy sok nyugat-európai vállalat és ország egyszerűen kikerüli a szankciókat" - tette hozzá.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a fegyverszállítások sem vittek közelebb a megoldáshoz, mindössze az áldozatok számát növelték meg.
"Az ukrajnai háborúnak nincsen megoldása a harctéren, a megoldás a tárgyalóasztalnál van, ezért mi a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdésének pártján állunk" - szögezte le.
Majd emlékeztetett, hogy a háború kitörését követően a kormány felajánlotta a szemben álló feleknek Magyarországot a béketárgyalások helyszíneként. "Azóta nem beszéltünk erről, de a meghívás még áll" - tudatta.
A miniszter ezután sérelmezte, hogy aki akár csak megemlíti a "béke" szót, azt azonnal támadni kezdik, és különböző dehonesztáló megbélyegzésekkel illetik, ahogy az a magyar kormány esetében is látható. Illetve sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a "béke" egyesek szemében mostanra szitokszóvá vált.
Végül aláhúzta, hogy a nemzetközi politikának vissza kell térnie a kölcsönös tisztelet talajára, és ismét a diplomáciának kell előtérbe kerülnie.
Ennek kapcsán kifejtette, hogy a valódi diplomácia nem az, amikor valaki csak azokkal áll szóba, akikkel mindenben egyetért, hanem mindenkivel párbeszédet kell folytatni.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
