Mi, keresztények "hiszünk abban, hogy Isten örök boldogságra teremtett bennünket, és ebben várja a mi szabad közreműködésünket is" - fogalmazott a bíboros.
2024. szeptember 27. 14:19
Au érsek – vasarnap.hu
Péntektől vasárnapig Budapesten rendezik meg a Katolikus Társadalmi Napokat (Kattárs), melynek idei témája az oktatás. A rendezvénysorozat első programjaként pénteken megtartott konferencián Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt, a hit bizalom Istenben és a teremtett világ jóságában, és a keresztények e hit alapján szeretnének a remény, az optimizmus képviselői lenni a társadalomban.
A bíboros kiemelte: a járványok és háborúk korában, a virtuális valóság, a szubjektivizmus, a bizalomvesztés időszakában sok ember már nem gondolkodik a "nagy egészeben" és a jövőben, hanem csak a saját pillanatnyi jó közérzetét keresi.
Ez a közérzés hasonlít a hanyatló Római Birodalom carpe diem mentalitásához, az "együnk-igyunk, holnap úgyis meghalunk" kétségbeesett felelőtlenségéhez - tette hozzá.
Mi, keresztények azonban "hiszünk abban, hogy Isten örök boldogságra teremtett bennünket, és ebben várja a mi szabad közreműködésünket is" - fogalmazott a bíboros.
Ettől kezdve pedig tétje, értelme, értéke és célja van gondolkodásunknak és cselekvésünknek, egyéni és közösségi életünknek. A keresztény ember a társadalomról is ennek a "derűs világosságnak a fényében" gondolkodik - mondta Erdő Péter.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
