Nagy veszély a NATO ukrán missziója
A legnagyobb konkrét intézményi veszélyt a NATO ukrán missziója jelenti. Magyarország abban érdekelt, hogy csak és kizárólag olyan döntést hozhasson a NATO - még akkor is, ha a NATO-csapatok be akarnak vonulni Ukrajna területére -, amelyből Magyarország teljes egészében kimaradhat - rögzítette a miniszter, jelezve, hogy ez azt jelenti, Magyarország sem katonát nem akar küldeni, sem pénzügyileg nem akar hozzájárulni a misszióhoz.
2024. május 23. 13:20

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. május 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd

A józan észnek kell teret nyernie a június 9-i európai parlamenti (EP-) választáson - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely azt mondta, a választás egyik legfontosabb tétje, hogy a háborúpárti erők milyen erősek lesznek, de a voksolás a migrációról hozott döntés is.

Gulyás Gergely közölte, a kormány értékelte az ukrajnai háborús helyzetet, amelyet egyre rosszabbnak tart.
   
Kifejtette: ennek számtalan oka van, az egyik az, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt másfél-két évben kialakult állásokat egyre nehezebben tudja tartani, ennek következménye a kényszersorozás is.
   
Hozzátette, a sorozás zajlik Kárpátalján is, amely kivételezett helyzetben volt a háború első időszakában, de mostanra ez megszűnt. Jelezte, a kényszersorozás a Kárpátalján élő magyarokat is fenyegeti, de Magyarország továbbra sem ad ki senkit. Aki az ország területén tartózkodik, menekültstátuszra jogosult, így nem kell számolnia azzal, hogy Ukrajnának kiadják, és ez által a kötelező sorkatonai szolgálat alá esne - ismertette.
   
Gulyás Gergely elmondta, a kormány felelőtlennek tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek katonai beavatkozást tartanak szükségesnek Ukrajna területén.
   
Szerinte minőségileg új helyzetet jelent Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnök-frakcióvezetőjének nyilatkozata, amely kötelező sorkatonai szolgálatot akar Európában férfiakra és nőkre egyaránt.
   
Hozzátette, ehhez csatlakoznak azok a nyilatkozatok, amelyeket korábban a francia elnök, most pedig az észt miniszterelnök tett, aki katonák küldését követeli Ukrajna területére.
   
Közölte, a legnagyobb konkrét intézményi veszélyt a NATO ukrán missziója jelenti. Magyarország abban érdekelt, hogy csak és kizárólag olyan döntést hozhasson a NATO - még akkor is, ha a NATO-csapatok be akarnak vonulni Ukrajna területére -, amelyből Magyarország teljes egészében kimaradhat - rögzítette a miniszter, jelezve, hogy ez azt jelenti, Magyarország sem katonát nem akar küldeni, sem pénzügyileg nem akar hozzájárulni a misszióhoz.
   
Magyarországnak egy európai bírósági ítélet végre nem hajtása miatt kell bírsággal számolni - közölte Gulyás Gergely, aki szerint az EP-választás a migrációról hozott döntés is.
   
A tárcavezető elmondta, Magyarországot a külső határvédelem, a jogi határzár miatt akarják megbírságolni és arra kötelezni, hogy mindaddig, amíg ezt fenntartja, napi mintegy hatmillió forintnak megfelelő eurót fizessen.
   
Hozzátette, a kormány tudomása szerint az Európai Bíróságon az ítélet megszületett, de annak kihirdetését a választások utánra, június 13-ra halasztotta a bíróság.
   
A miniszter szerint a döntés jól mutatja Európának a migrációhoz történő hozzáállását: míg szavakban most már több józanság van, így a külső határok védelmének szükségességét egyre többen ismerik el, addig az Európai Bizottság gyakorlata az, hogy támadja, megbírságoltatja Magyarországot, amely példamutató szerepet vitt mindvégig a külső határ védelmében.
   
Gulyás Gergely megjegyezte: bár a háború miatt a migráció nincs olyan mértékben a közbeszéd fókuszában, mint korábban, de mégis, az európai parlamenti választás a migrációról hozott döntés is.
   
Olyan erőket kell hatalomra juttatni Brüsszelben és olyan képviselőket kell az EP-be küldeni, akik nem a migráció pártolói, nem az átjárható és határoktól mentes Európának a hívei, hanem a legszigorúbb külső határvédelmet támogatják - fogalmazott.
   
Vitályos Eszter kormányszóvivő közölte: már elérhető az a weboldal és applikáció, amely közérthetően mutatja be a digitálisállampolgárság-programot, és a kormányablakokban a programba való előzetes regisztrációra is lehetőség van.
   
Jelezte: a kormányablakokban lehetőség nyílik az állampolgárok számára, hogy személyazonosságuk igazolása mellett előzetesen regisztráljanak a programba. Az eljárás lényege, hogy a kormányablakban a polgár a mobiltelefonján az előzetes regisztrációhoz tartozó adatokat olvasható kód formájában megkapja, és eltárolhatja azokat a későbbi aktiváláshoz - tette hozzá.
   
A digitális állampolgársághoz 14 év feletti életkor, személyazonosító okmány és okostelefon szükséges. Ősztől a polgárok a programhoz kapcsolódó alkalmazással igazolhatják személyazonosságukat, első körben a rendőri igazoltatásnál - ismertette, hangsúlyozva, hogy 2026-ra az állampolgárok néhány kivételtől eltekintve mindent a digitális térben intézhetnek, nem kell szabadságot kivenni az okmányirodai ügyintézéshez.
 

A kormányszóvivő beszámolt az elmúlt két hétben Magyarországon átadott fejlesztésekről és beruházásokról is, kiemelve a Mol 1,3 milliárd euróból megvalósított tiszaújvárosi Poliol Komplexumát, amelyet Mol története eddigi legnagyobb organikus beruházásának nevezett. A magyar állam 130 millió eurós támogatással és adókedvezménnyel segítette a beruházást, az üzemben évente 200 ezer tonna poliolt állítanak majd elő.
   
Ezen túl az elmúlt két hétben több mint 28 milliárd forintért valósultak meg további beruházások: kilenc óvoda, bölcsőde épült, illetve újult meg 2,6 milliárd forintból, 2,7 milliárd forint értékű közútfejlesztési projekteket adtak át, valamint 21 milliárd forintból elkészült hat kulturális fejlesztés is - ismertette Vitályos Eszter.
   
Közölte: 5 milliárd forintos állami támogatással sport- és szabadidőközpontot adtak át Mélykúton, 14 milliárd forintból megépült a Nyíregyházi Állatparkban a hideg égövek világáról szóló interaktív állatbemutató, és 1,2 milliárd forintból megújult Balatonfüreden a reformkori városrész legrégebbi műemlék épülete, az egykori Esterházy-kastély is.

MTI
  • Lapáttal a demokráciában
    Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
  • Magyar győzelem a hazai futballban
    Íme, itt van a lehetőség a lengyel-svéd edző előtt. Jusson be a Konferencia-liga csoportkörébe, és vigye csapatát az egyenes kieséses szakaszban tovább. Már a jövő tavasszal telt ház lesz a Sóstói Stadionban, még Diósgyőrből is érkeznek nézők. Ezért kapja hatalmas fizetését a lengyel-svéd edző.
  • Globális népünnepély a 100. percben lőtt gól után – Videó!
    Csoboth Kevin 10 másodperc alatt 3 bravúrt hajtott végre. Lefutotta az előnyös helyzetben lévő skót védőt, pontos indítást adott Sallainak, majd sprint után kapásból adott le olyan lövést, amely a védő lába mellett, a kapus keze és a kapufa között suhant a jobb alsó sarokba. Ez a 10 másodperc jelentette csapatunk győzelmét.
  • Hazánk ma is a kereszténység védőbástyája
    A középkorban végvári vitézeink fegyverrel védték a keresztény Európát a délkeletről támadó oszmán ármádia ellen. Ma a nyugati korrupt média az ellenség.
  • Kétszeres rendőri erő a magyar tengernél
    Rétvári Bence hangsúlyozta: a kormánynak kiemelten fontos, hogy minden turista biztonságban érezze magát a Balatonnál és minden más kiemelt turisztikai területen. Ezért a Balatonnál nyáron nagyobb a rendőri jelenlét a bűncselekmények megelőzése, a közlekedés biztonságának fenntartása és az emberek védelme érdekében - tette hozzá.
MTI Hírfelhasználó