Kijev vizsgálja a lezuhant repülőgéppel történteket
Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke azt közölte, hogy a repülőgépet három nyugati gyártmányú rakéta találta el. Elmondta, hogy a lelőtt repülőgép mögött haladt egy másik Il-76-os is, a fedélzetén további mintegy 80 ukrán hadifogollyal, de azt a gépet sikerült visszafordítani.
2024. január 24. 22:42
ctv news
Az ukrán védelmi minisztérium még vizsgálja az információkat a szerdán Oroszországban lezuhant katonai szállítógép ügyében, így nem tudják megerősíteni, hogy a gépet az ukrán fegyveres erők lőtték-e le. A tárca ezt a Szuszpilne közszolgálati televízióval közölte.
Az Il-76-os gép Belgorod térségében zuhant le, az orosz védelmi minisztérium szerint a fedélzetén 65 ukrán hadifogollyal, hatfőnyi személyzettel és 3 fogolykísérővel. Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke azt közölte, hogy a repülőgépet három nyugati gyártmányú rakéta találta el. Elmondta, hogy a lelőtt repülőgép mögött haladt egy másik Il-76-os is, a fedélzetén további mintegy 80 ukrán hadifogollyal, de azt a gépet sikerült visszafordítani.
Az ukrán vezérkar közleményt adott ki, amely szerint "továbbra is folytatja a szállító járművek megsemmisítését és a légtérellenőrzést a terrorveszély elhárítása érdekében, beleértve a Belgorod-Harkiv irányt is".
A kijevi katonai vezetés hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők minden intézkedést megtesznek Ukrajna és az ukránok védelme érdekében. A vezérkar a közleményben azt írta, hogy "mivel Oroszország képtelen bármilyen eredményt elérni a csatatéren, folytatja terrorstratégiáját, és csupán az elmúlt héten 19 rakétatámadást intézett Harkiv régió ellen, 26 darab Sz-300-as légvédelmi és Három Iszkander-M ballisztikus rakétát lőve ki rá".
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak megerősítette: szerdán Ukrajna és Oroszország fogolycserét készült végrehajtani, de a tervezett fogolycsere még nem történt meg.
Később az ukrán védelmi minisztérium katonai hírszerzési főigazgatósága honlapján hivatalos közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy Ukrajna nem kapott tájékoztatást az orosz féltől a járművek számáról, a foglyok szállításának útvonaláról és formájáról. Megjegyezték: a foglyokat légi, vasúti és közúton is szállíthatják.
"Ez Oroszország szándékos cselekedetére utalhat, amelynek célja a foglyok életének és biztonságának veszélyeztetése" - vélekedett a hírszerzés. Magyarázata szerint a szállító repülőgép leszállása harminc kilométeres harci övezetben nem lehet biztonságos, és mindenképpen meg kell beszélnie a két félnek, különben az egész cserefolyamat veszélybe sodródik.
"Ennek alapján lehet beszélni az Oroszországi Föderáció tervezett és szándékos műveletéről, amelynek célja az ukrajnai helyzet destabilizálása és államunk nemzetközi támogatásának gyengítése" - szögezték le.
A hírszerzés rámutatott arra, hogy a megállapodások szerint az ukrán hadifoglyok biztonságát az orosz félnek kell szavatolnia. Az ukrán fél azonban nem kapott tájékoztatást arról, hogy egy bizonyos ideig biztosítani kell a légtér zavartalanságát Belgorod város térségében, miként azt a múltban az orosz fél többször is megtette. Az ukrán hírszerzés szerint Ukrajna a csere előkészítéséről szóló minden egyezséghez tartotta magát: az orosz hadifoglyokat időben a megbeszélt cserepontra szállították, ahol biztonságban voltak.
Dmitro Lubinec ukrán ombudsman Telegram-üzenetében kijelentette: a parlament emberi jogi biztosaként kideríti az incidens minden részletét, elemzi a kapott információkat. Arra kérte az ukrán sajtót és az állampolgárokat, hogy csak a hivatalos ukrán forrásokban bízzanak, és ne terjesszenek hamis információkat. Az ombudsman későbbre ígért részletesebb adatokat. Úgyszintén későbbre ígért nyilatkozatot az ügyben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója is.
A fogolycserével foglalkozó ukrán koordinációs központ közölte, hogy más érintett intézményekkel közösen összegyűjtik és elemzik az összes szükséges információt.
Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai térségben (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnoka közben a Telegramon arról számolt be, hogy az elmúlt nap során kétszáz orosz drónt semlegesítettek vagy semmisítettek meg a régióban. "Az ellenség 39 légicsapást, 36 harci bevetést és 919 tüzérségi támadást hajtott végre. A megszállók vesztesége 394 fő volt" - fejtette ki.
Az ukrán vezérkar reggeli jelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 378 ezret. Az ukrán katonák kedden megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, 61 tüzérségi és két légvédelmi rendszert.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Az Izvesztyija értesülései szerint az Európai Unió fokozza erőfeszítéseit, hogy megnehezítse a tervezett orosz–amerikai csúcstalálkozó előkészületeit. Miközben Washington enyhítette Moszkvával szembeni retorikáját, Brüsszel a 19. szankciócsomag bevezetéséről tárgyal, és negatív hangulatot próbál kelteni a budapesti találkozó előtt.
Moszkva szerint „lehetetlen felfüggeszteni azt, ami soha nem is volt megbeszélve” – reagált Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a nyugati sajtóban megjelent hírekre, miszerint elhalasztották volna Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter tervezett találkozóját.
A csődület egyik elsőszámú vezetőjét szintén erőpolitikával mentették ki a jogállamiság követelményei alól úgy, hogy megszavazták: ne kelljen megmutatnia megalapozott Covid-korrupciógyanúra okott adó SMS-üzeneteit a nyilvánosságnak. Így a korrupciógyanú sűrű felhői továbbra is ott gomolyognak az Európai Parlament széksorai között és fölött.