Hatvan éve, 1961. augusztus 13-án hajnalban a keletnémet hadsereg és rendőrség egységei lezárták Kelet- és Nyugat-Berlin határát, majd megkezdték az európai megosztottság, a hidegháború és a kommunista diktatúra jelképévé vált berlini fal építését.
Nyolcvan évvel ezelőtt közölte a kormánnyal a Bárdossy - Horthy utasítására - hogy Magyarország és a Szovjetunió között a hadiállapot beállott. E havi "mi lett volna, ha" írásunkban a Szovjetunió elleni hadbalépés körülményeit vizsgáljuk.
Ma 76 évvel ezelőtt, este 8-kor indult meg Budapest ostromának utolsó, kétségbeesett hadművelete, a budai várból való kitörési kísérlet. Két nap múlva a magyar főváros egésze szovjet kézre került. Szakály Sándort, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatóját a hirado.hu kérdezte.
Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg az Edvard Beneš csehszlovák államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet „a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről”. Ez a dekrétum tetőzte be a két kollektíven háborús bűnösnek nyilvánított nemzetiség jogfosztását, mert vagyonuk után állampolgárságuktól is megfosztotta őket.
A III. birodalom hadserege, a Wehrmacht tagja, emellett a rettegett SS kollaboránsa volt Donald Tusk nagyapja, az Európai Néppárt elnöke ilyen családi háttérrel nácizta le a napokban a magyar miniszterelnököt, holott pontosan tudnia kellett: Orbán Viktor családjában nincs senki, aki akár a náci, akár a kommunista diktatúrák erőszakszervezeteinek tagja, vagy támogatója lett volna.
Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
A második világháborúban hetvenöt éve, 1944. szeptember 23-án lépett a trianoni határok közé szorított Magyarország területére a szovjet Vörös Hadsereg. Az akkor érvényes magyar határt egy hónappal korábban, 1944. augusztus 27-én lépte át a szovjet haderő, a székelyföldi Sósmezőnél.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
Az „emberek embereként” felbukkanó bajor politikus néhány év alatt kapaszkodott fel többek között a magyar és lengyel kormány bírálatával az Európai Néppárt elnöki posztjára, de mire odaért, igazán már senkinek sem kellett a szék. Ráadásul közben elbukta az Európai Bizottság elnöki posztját is. Weber újabban a földgáz elosztásának „igazságos” felvetésével veteti észre magát.
Bonyolult, gyorsan változó és veszélyes határőrizeti operatív helyzet alakult ki - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.