A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az esemény előtt az MTI-nek elmondta, 2010 óta 3800 templom újult meg, 200 új templom épült, 340 új közösségi ház létesült és 1850 plébániát, illetve közösségi házat újítottak fel a Kárpát-medencében.
"A FeltöltŐ mindig a kereszténység üzenetét kell továbbküldje a fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. De azt is kell, hogy sugározza, hogy békességben kell élni egymással, családon belül, városon belül, nemzeten belül és nemzeteken belül" - fogalmazott az államtitkár.
Az államtitkár az eseményen felidézte, hogy ez a templom 1930-ban olyan időszakban épült fel, amikor nem sokkal korábban elvették Magyarország kétharmadát, és épp kezdett volna magához térni az ország, amikor betört a nagy világgazdasági válság, majd ezt követően a nagyhatalmak - a mai korhoz hasonlóan - úgy gondolták, hogy gazdasági bajaikat, irigységüket egy háború kirobbantásával rendezik.
Soltész Miklós köszönetet mondott székelyföldi, partiumi és erdélyi testvéreinknek, hogy évtizedek óta számíthatunk rájuk. Kiemelte: ők is számíthatnak ránk, és ez a jövőben sem fog változni, bárki mondja, közvetíti is az ellenkezőjét a magyarság támogatásáról.
Soltész Miklós felidézve és méltatva az első kisdedóvót 1828-ban létrehozó Brunszvik Teréz életművét, arról beszélt: ez a tevékeny szeretet hívta életre és vezette eredményre a kormány és a történelmi egyházak együttműködésén nyugvó óvodaépítési programot, hasonlóan ahhoz a széleskörű összefogáshoz, melynek köszönhetően a kunszentmártoni beruházás megvalósult.
Soltész Miklós közlése szerint az építészeti beavatkozás elmaradása azzal fenyegetett, hogy el kell bontani a templomtornyot, vagy újjá kell építeni a templomot, így az egyik legbonyolultabb felújítás volt az épület megmentése.
Soltész Miklós a helyi sokac népcsoport megújult olvasóköri székházának átadásán azt mondta: Magyarországon és a Kárpát-medencében a nemzetiségek azzal együtt képesek a békés együttélésre, hogy közöttük a történelem során sokszor próbáltak kívülről békétlenséget szítani.
Soltész Miklós beszédében felháborítónak és elkeserítőnek nevezte, hogy sajtóhírek szerint Emmanuel Macron francia elnök országa pápaválasztó bíborosait próbálta meg befolyásolni, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az imádság ereje sokkal nagyobb, és ezt kell bebizonyítani.
Az államtitkár kifejtette: "azt is elmondtuk, hogy nyilván szeretetből a bajba jutottaknak segítettünk, ez nem is kérdés, viszont a legnagyobb szeretet, meg a legnagyobb segítség az, amikor helybe visszük a segítséget a Hungary Helps programon keresztül".
Soltész Miklós úgy fogalmazott, az elmúlt években több lépésben támogatták a település meglévő nemzetiségi óvodáját és mini bölcsődéjét, de Rátkán "mertek nagyot álmodni" azzal, hogy új intézményt építenek a gyermekek számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
