Magyarország a világ autóipari szereplői számára a stabilitással egyenlő (…) És ezért már az elmúlt napokban is megnőtt az érdeklődés a világ autóipari szereplői részéről Magyarország mint beruházási helyszín iránt"- tette hozzá a külügyminiszter.
"Ez a jelentés még a Biden-adminisztráció alatt született. Az alatt a Biden-adminisztráció alatt, amelyik ellenségként tekintett Magyarországra. Ennek a jelentésnek a Magyarországra vonatkozó részeit David Pressman diktálta" - hangsúlyozta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter szerint a túlélőcsomagról készült videó világosan mutatja, hogy az EU miért veszítette el a komolyságát, a versenyképességét, a helyét és a súlyát a világpolitikában.
"Most mindenki sápítozik és mindenki sikoltozik az amerikai vámintézkedések miatt. De a kérdés, hogy hol volt Brüsszel. Hol voltak az Európai Bizottság jól fizetett bürokratái az elmúlt hónapokban? Miért nem tettek egy olyan tárgyalási ajánlatot az Egyesült Államoknak, amellyel ezek a vámintézkedések elkerülhetőek lettek volna?" - fűzte hozzá a külügyminiszter.
A brüsszeli fordulatot Szijjártó "politikailag megmosolyogtatónak" nevezte, amely szerinte jól rámutat Ursula von der Leyen "teljes komolytalanságára", ugyanakkor leszögezte, hogy igen súlyos dologról van szó. "Hogyha három évvel ezelőtt ugyanezen álláspontot képviselték volna, akkor sok százezerrel kevesebb embernek kellett volna meghalnia, sok millió emberrel kevesebbnek kellett volna elmenekülnie, és sok tízmilliárd euróval kevesebb kár jött volna létre" - sorolta.
A miniszter úgy vélekedett, hogy mostanra bebizonyosodott, hogy Magyarországnak volt igaza, illetve reményét fejezte ki, hogy eredményesek lesznek az amerikai-orosz tárgyalások, és így minél előbb béke lesz Ukrajnában.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a terrorfenyegetettség minden korábbinál erősebb, ráadásul a jelenség globális, így közös fellépésre van szükség, ezért az ENSZ-nek is az egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen a nemzetközi erőfeszítések összehangolása.
"Ha egy konzervatív, patrióta kormány tizedennyi gaztettet követne el, akkor Brüsszelben már az összes létező jogállamisági eljárást elindították volna, így viszont, hogy mindezt egy Brüsszelnek feltétlen hűséges kormány teszi, senki egy rossz szót sem szól" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
"Európa gazdaságának megmentéséhez és az európai versenyképesség visszaesésének megállításához ugyanolyan horderejű jobboldali fordulatra lenne szükség Európában, mint amilyen jobboldali fordulat történt az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban" – ajánlott mintát a külügyminiszter.
"A nukleáris ipar nagy áttörés előtt áll, komoly kutatások zajlanak annak érdekében, hogy úgynevezett kis moduláris reaktorokat lehessen építeni. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy futballpályányi területen, egy-két-három évnyi beruházással kis nukleáris erőműveket lehetne építeni, amelyek egy-egy település vagy egy-egy nagyobb gyár energiaellátását önmagukban tudnák hatékonyan és környezetkímélő módon biztosítani" - tudatta Szijjártó Péter.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.