Szüksége van-e a művelődésnek a bölcseletre?

Szüksége van-e a kultúrának a filozófiára? címmel tartott konferenciát pénteken Budapesten a Nemzeti Filozófia Központ (NFK).

A filozófiai látásmód számunkra egy olyan terep, ahol kérdezni tanulunk magunkról, a világról. Segít megérteni, hogy miként látjuk a világot, segít különbséget tenni a lényeges és lényegtelen között - hangsúlyozta a pénteki konferencián a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára.

Kiss-Hegyi Anita szerint "a filozófia megtanít arra, hogy a világ értelmezése nem pusztán intellektuális gyakorlat, hanem közösen, párbeszédes formában végzett önismeret".

Az államtitkár kiemelte, hogy a kultúrának nagyon is szüksége van a filozófiára. A filozófia gondolkodik a világról, kérdez, reflektál, elemez, míg a kultúra kifejezi a világunkat. A filozófia értékeket ad, amelyekből a kultúra építkezik, a kultúra pedig terepet biztosít, ahol a filozófiai gondolatok formát ölthetnek.

A filozófia áthatja a kultúra egészét, az oktatást, zenét, képzőművészetet, színházat és az irodalmat - hangsúlyozta, példaként említve az idei irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót, akinek műveiben visszaköszönnek a német filozófia hagyomány elemei, valamint a világ morális szerkezetének vizsgálata sajátosan magyar élethelyzetekbe ágyazva. Nála a filozófia és az irodalom nem elválasztható egymástól - mutatott rá.

Kiss-Hegyi Anita szerint a sikeres nemzetek mögött erős filozófiai kultúra áll. Klebelsberg Kuno egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter, kultúrpolitikai gondolkodó mélyen foglalkozott a filozófiával is, és az emberi szellem fejlesztését tartotta a nemzeti felemelkedés kulcsának - mondta.

Hozzátette: azon dolgoznak, hogy a kultúra valódi nemzeti erőforrássá váljon. Ezt szolgáljak az elmúlt években, évtizedben létrejött fejlesztések és programok is.

Céljuk egy értéktudatos, gondolkodó, alkotó társadalom erősítése. Ezért van külön jelentősége annak, hogy idén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretein belül megalakult az NFK, így a magyar kultúra erős támaszt kap, és egy olyan szellemi műhely jön létre, amely összeköti a tudományt, a közéletet és a nemzeti gondolkodást, és valódi jövőformáló erő lehet - hangoztatta az államtitkár.

Hoppál Péter kormánybiztos, országgyűlési képviselő előadásában emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a gondolkodás művészete jelen volt az egyetemi és a közoktatásban is a dualizmus korától egészen 1948-ig. Hoppál Péter szerint indokolt a Nemzeti Filozófiai Intézet létrejötte és annak törekvései főként napjainkban, amikor az emberi civilizáció által létrehozott alapértékek - mint az egyén, a család, a nemzet és a vallás - folyamatos támadás alatt állnak.

Kihívást jelent napjainkban az, hogy a társadalom tagjainak jelentős része megérti-e ezeket a problémákat, és képes-e azokat fogalmi szinten azonosítani, elméleti, majd gyakorlati szinten kezelni - mutatott rá.

Hoppál Péter kifejtette, hogy a tudomány a filozófiától segítséget kér, vannak olyan nagy tudományos fejlesztések, amelyekben már filozófiai és etikai meggondolásokra van szükség, és filozófusokat alkalmaznak. Amennyiben Magyarország a technológia élmezőnyébe szeretne bekerülni, szükség van a gondolkodás kutatásának a megerősítésére. A magyar kultúrának, a magyar felemelkedésnek szüksége van a világos, önreflexív gondolkodásra - mutatott rá.

Orbán Jolán egyetemi tanár előadásában amellett érvelt, hogy miért van szüksége a kultúrának a filozófiára. Úgy vélte: nincs kultúra filozófia nélkül, se filozófia kultúra nélkül. A görögöktől, 2500 éven keresztül már a kultúra feltétele volt annak, hogy létrejöhessen a filozófia és fordítva is így volt. Nincs demokrácia irodalom nélkül, sem irodalom demokrácia nélkül - tette hozzá.